Földcsuszamlások előrejelzése
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2018.04.16 07:15.)

A NASA műholdas adatait használó számítógépes modellel 30 percenkét el tudják készíteni a Föld fölcsuszamlás-veszélyeztetettségi térképét.

Az adatbázis alkalmas arra, hogy a tudományos kutatók mellett akár a katasztrófa-megelőzésért és -elhárításért felelős hatóságok is alkalmazzák mindennapi munkájuk során. A földcsuszamlások az anyagi kár mellett olykor emberéleteket is követelnek, de pontos és megbízható előrejelzésük nem könnyű. Efelé tett most egy fontos lépést két amerikai kutató, akik tanulmányukat az Earth's Future című szakfolyóiratban publikálták.

A földcsuszamlásoknak potenciálisan kitett területek a Föld (majdnem) teljes területén. A színskála a tavaly júliusi veszélyeztetettség százalékos mértékét ábrázolja, a skála felső végén a piros 30%-nak felel meg. Az esőzésről az adatokat szolgáltató GPM műhold pályahajlása miatt 50°-osnál magasabb északi és déli szélességekre nem működik a modell. (Kép: NASA)

A modell különlegessége, hogy bárhol a Földön lényegében valós időben képes megítélni egy esetleges földcsuszamlás bekövetkezésének esélyét és a természeti katasztrófa potenciális veszélyességét. A földcsuszamlások közvetlen kiváltó oka a heves, hosszan tartó esőzés. Az új modell az amerikai és japán együttműködésben működő GPM (Global Precipitation Measurement) műholdtól származó, az adott időpont előtti 7 napot jellemző globális csapadékadatokat használja fel. Emellett a geológiai és terepi adottságok alapján természetesen a vannak a földcsuszamlásoknak jobban kitett vidékek, például meredek lejtőkkel jellemezhető terepek, tektonikus törésvonalak környezete, vagy intenzív erdőirtások helyszínei.

A felső világtérképen a fölcsuszamlásoknak kevésbé (kék, lila), közepesen (narancs) és a leginkább (sárga, rózsaszín) kitett területek. Alul megjelölték a 2007 és 2016 közötti adatokat tartalmazó globális földcsuszamlás-katalógusban szereplő események helyszíneit. A halálos áldozatok számának megfelelően a körök átmérője és színe is eltérő. A Kárpát-medence belső része szerencsére nem tartozik a földcsuszamlások által különösebben érintett területek közé. (Kép: Kirschbaum & Stanley 2018)

A modell nem csak az aktuális veszélyeztetettség felméréséhez hasznos, de a múltbeli eseményekre is alkalmazható. Segítségével megállapítható, hogyan változik a helyzet évszakos, éves, vagy akár évtizedes időtávon.