Vulkánkitörés az űrből
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2018.06.10 08:15.)

Májusban gyakran szerepelt a hírekben a Hawaii-n működő Kilauea tűzhányó. A pusztító kitörés és hatása több különböző műhold felvételei és mérései alapján a világűrből is követhető.

A Kilaeua kitörése nem újdonság, hiszen a tűzhányó 1983 óta folyamatosan működik a Hawaii-szigeten. Április végén és május elején azonban működése veszedelmes fordulatot vett. Május 3-án több új repedés nyílt meg, nem sokkal később a kiömlő láva lakott területeket is veszélyeztetett. A NASA Hyperwall oldala és a NASA Earth Observatory május utolsó napjaiban több információt is közzétett a vulkánkitörés űr-vonatkozásairól, ezekből ismertetünk néhányat.

A Hawaii-sziget (azaz a Hawaii-szigetek legdélebbi és legnagyobb szigete, más néven „Nagy Sziget”) a Landsat–7 műhold ETM+ érzékelőjével 1999–2001 közt készült mérésekből összeállított hamisszínes felvételen. A sziget déli partja mentén jól felismerhetők a Kilauea 1983 óta tartó működésének nyomait őrző, kékesszürke színűnek látszó lávafolyások. (Kép: Wikipedia, NASA, NOAA)

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) Hawaii Vulkanológiai Obszervatóriuma légi felvételei a Kilauea kitörésének kezdetéről a hely keleti hasadékzónája térségében. (Kép: USGS)

A Landsat–8 műhold OLI (Operational Land Imager) műszerével 2018. május 14-én 10:14 helyi időkor készített felvétel a Kilaeua kitöréséről. A látható tartományban készült felvételt a rövid hullámhosszú infravörössel (7. sáv) is kiegészítették, hogy láthatóvá váljanak a forró pontok, ahol a láva előtör. Ilyen pont látható a jobb oldali kiemelés közepén. A felvételeken 20 új hasadékot azonosítottak. A kép érdekessége az is, ami nem látható rajta. Közönséges körülmények közt a fő kürtőtől keletre fekvő Pu’u ’O’o területen (középső kiemelés) is erős termikus sugárzást szoktak észlelni, április 30-án azonban a terület látható aktivitása alábbhagyott (eltűnt az infravörös forró pont), mert a láva a felszín alatt kelet felé, Leilani Estates irányába folyt el. (Kép: NASA Goddard Space Flight Center)

A fenti kép első kiemelésének kinagyított részlete, a többi az Earth Observatory lent hivatkozott cikkében látható. (Kép: NASA Earth Observatory)

A Landsat–8 műhold OLI műszerével 2018. május 23-án infravörös és zöld hullámhosszakon (6., 5. és 3. sáv) készült felvétel. A láva a Hawaii-sziget délkeleti partja felé folyik, és a MacKenzie Nemzeti Park közelében éri el az óceánt, egy olyan területen, ahol eddig még nem ömlött láva a tengerbe. A képre a tengerpart vonalát és az országutakat egy nappali Landsat-felvétel alapján tették rá. (Kép: NASA Goddard Space Flight Center)

A Suomi NPP (Suomi National Polar-orbiting Partnership) műhold ózontérképező műszerének (OMPS, Ozone Mapping Profiler Suite) mérései alapján látható a Kilauea tűzhányóból a légkörbe kerülő kén-dioxid mennyiségének hirtelen növekedése május első napjaiban. A magma nagy mennyiségű kén-dioxidot tartalmaz, amely azonban a Föld mélyén a nagy nyomás miatt a lávában oldott állapotban marad. A felszín közelébe jutó magmára nehezedő nyomás csökken, ezért a mérgező gáz buborékok formájában kigázosodik a magmából, és a légkörbe kerül, gyakran hamarabb, mint ahogy a láva kiömlene. (Kép: NASA Goddard Space Flight Center, NASA Earth Observatory)

A Terra műhold többirányú képalkotó spektroradiométerének (MISR, Multi-angle Imaging Spectroradiometer) május 6-i mérései alapján készült grafika a Kilauea kénben (kén-dioxidban) gazdag gázcsóvája terjedéséről. A kitörés helyén a gáz kb. 1,5–2 km magasba emelkedett, ahonnan a szél nyugat felé (szerencsére nem lakott területek felé, hanem a tenger fölött) sodorta, miközben a gázfelhő a felszín felé süllyedt. Nyomait 140 km távolságig ki lehetett mutatni. (Kép: NASA Goddard Space Flight Center)