Gátszakadás
(Rovat: Katasztrófák ellen, A hét képe - 2022.10.29 08:30.)

A Landsat–9 felvételén egy dél-afrikai gátszakadás nyomán kiömlő sárlavina látható.

A gátszakadás 2022. szeptember 11-én történt a dél-afrikai Jagersfontein gyémántbánya zagytározójában. A kiömlő sárlavina elárasztotta a környéket, házakat döntött romba, kilencet teljesen, több mint húszat részben, de más híradások szerint 160 épületben keletkeztek károk. A sárlavina a folyókon árvizet okozott, 26 négyzetkilométeren beborította a legelőket. Az eseménynek három halálos áldozata volt, és több tucat ember megsérült, állatok százai pusztultak el. A gátszakadást szerkezeti hiba okozta. Híradások szerint szeptember végén újabb gátszakadás történt.

A Landsat–8 felvétele 2022. szeptember 10-én, a gátszakadás előtti napon készült. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A külszíni fejtésű bányát 1870-ben létesítették, a világon eddig talált tíz legnagyobb gyémánt közül kettő innen származik, tömegük 972, illetve 637 karát, azaz 194,4 gramm és 127,4 gramm. Megnyitása óta a bányából mintegy 1900 kg gyémántot termeltek ki. Ipartörténészek 2005-ös megállapítása szerint a jagersfonteini bányagödör a 19,65 hektáros területével a legnagyobb kiterjedésű (bár nem a legmélyebb) emberi tevékenység nyomán keletkezett gödör a Földön. A bányagödröt 1911-ig, a 200 méteres mélység eléréséig kézi erővel ásták. A bánya jelenleg zárva van, tulajdonviszonyai tisztázatlanok, ami bizonyára nem könnyíti a felelősség megállapítását.

A Landsat–9 OLI-2 műszerével csaknem egy hónappal a katasztrófa után, október 4-én készített felvételen látható, hogy a kiömlő meddő maradandó károkat okozott a környéken. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A felvételen látható, hogy a tározó fala a déli oldalon szakadt át, a nyíláson keresztül a zagy legnagyobb része délkelet felé kiömlött. A bemutatott és más műholdfelvételeket elemző geológus, Dave Petley megállapította (lásd lent hivatkozott, további felvételekkel illusztrált írását az AGU Blogosphere portálon), hogy a kiömlő anyag szélessége helyenként elérte az 1,5 kilométert, hossza a 8,5 kilométert. Ezután a sárlavina észak felé fordult, majd több patak és folyócska, köztük a képen jelölt Prosesspruit medrében folytatta az útját, legalább a kép felső szélén túl található Kalkfontein-gátig, beszennyezve az ivó- és mezőgazdasági vízkészleteket.

Miután a kiömlött anyag megszáradt, fehér és sárgásbarna üledék maradt vissza. A képen látható legvilágosabb területeket valószínűleg a megszáradt zagy és sár borítja. A felvételeket összehasonlítva látható, hogy a gátszakadás után készült felvételen a Prosesspruit szélesebb, mert az áradat helyenként elmosta a gátjait. A szennyezést várhatóan egy idő után a szél elhordja, és az eső elmossa, kérdés, mennyi ideig marad látható.