Kína űrállomás-építésbe kezd
(Rovat: Kína a világűrben - 2011.05.10 07:15.)

A második félévben várható az első kínai űrállomásmodul, a Tiangong-1 pályára állítása. A tervek már a távolabbi jövőről is szólnak.

A felbocsátás után pedig egy ember nélküli űrhajó startja várható, amellyel megkísérlik majd az űrállomáshoz való kapcsolódást. A kínai állami sajtó már az előkészületekkel van tele, s a közelgő alkalom előzeteseként a Space.com amerikai űrportál is közölt egy összefoglaló cikket a tervekkel kapcsolatban.

A Tiangong-1 (jelentése: mennyei palota) és a Sencsou-8 űrhajó (balra), amikkel a megközelítést és dokkolást gyakorolják majd. Mindkét űreszközt Hosszú Menetelés-2F rakétával bocsátják fel. (Fantáziakép: China Manned Space Engineering Office)

Az idei események ugródeszkaként szolgálhatnak majd Kína komolyabb űrállomásprogramjához. De mielőtt erre rátérnénk, ismerkedjünk meg a Tiangong-1 fő jellemzőivel. A kb. 8 és fél tonnás modul tervezett élettartama 2 év. Mindkét végén ellátják majd egy-egy dokkolóegységgel. (Más források szerint ugyanakkor csak az egyik oldalon lesz kapcsolódási lehetőség.) 2012-ben a Sencsou-9, majd -10 űrhajók is elindulnak és hozzákapcsolódnak az Tiangong-1-hez – immár emberekkel a fedélzetükön.

A Tiangong-1 szerelés közben. (Kép: China Manned Space Engineering Office)

Az következő két év során begyakorlandó manőverezési és dokkolási képességeket a kínaiak arra szeretnék felhasználni, hogy 2020-ig egy komolyabb űrállomást, amolyan Föld körüli kutatólaboratóriumot építsenek ki. Az országnak jelenleg egy 21 főből álló űrhajóscsapata van, köztök két nővel. A 60 tonnásra tervezett, három modulból összetevődő, a „kínai Skylabnek” is becézett állomás méretében nem vetekszik majd a Nemzetközi Űrállomással, de így is jelentős programnak számít. Ellátására külön teherűrhajó-típust fejlesztenek. A három modul közül a legnagyobbik, egy 20-22 tonnás egység kb. 18 m hosszú és a legszélesebb helyen 4,2 m átmérőjű lenne. Ezt állítanák pályára elsőként.

A tervezett háromrészes űrállomás vázlata. A központi modulhoz (balra fent) oldalról két kísérleti egység csatlakozna. Jobbra lent a csatlakozó Sencsou űrhajó. (Grafika: Karl Tate / Space.com)

Nemrég felhívást intéztek a kínai emberekhez, hogy javasoljanak emblémát és nevet az első „igazi” űrállomás számára. Ebből is látszik, hogy a programnak fontos propagandaszerepet is szánnak. A hazai űrprogram nemzeti büszkeség tárgya, különösen azért, mert lényegében nemzetközi együttműködés nélkül zajlik. Ugyanakkor a döntéshozók azt remélik, hogy a program elősegíti a technológiai és gazdasági fejlődést. Az ellenzők ugyanakkor azon fanyalognak, hogy mindez csupán megismétlése annak, ami évtizedekkel ezelőtt az Egyesült Államokban történt. A klasszikus űrversenyről persze nincs, és az időbeli lemaradás miatt nem is lehet szó. A kínaiak megfontoltan haladnak a maguk útján, ami az emberes űrkutatás fejlesztését illeti. Az űreszközökkel végrehajtott megközelítési technikák begyakorlásának katonai jelentősége is lehet, hiszen ezeket adott esetben automata űreszközökkel is alkalmazni lehet.