Pályán a kínai űrállomásmodul
(Rovat: Kína a világűrben - 2011.09.29 16:10.)

A most indított Tiangong-1-et még az idén egy automata, jövőre pedig két emberes űrhajó látogathatja meg.

Űrtörténelmi esemény színhelye volt szeptember 29-én, magyar idő szerint 15:16-kor a Góbi-sivatagban levő Csiucsüan űrközpont. Innen emelkedett fel az a Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta, amely Kína első űrállomásmodulját állította alacsony (a felszín felett 350 km-re húzódó) Föld körüli pályára. A Tiangong-1 (jelentése: mennyei palota) csak az első lépés a kínaiak űrállomásprogramjában. A most felbocsátott modul célja, hogy segítségével begyakorolják az űrállomás-építést, az űrhajók dokkolásának technikáját. Először a Sencsou-8 űrhajó indul a modul után, várhatóan még idén novemberben. Az még emberek nélkül, automata üzemmódban repül, de a 2012-re tervezett Sencsou-9 és -10 már űrhajósokat is visz a fedélzetén, akik meglátogatják az űrállomásmodult. A Tiangong-1 élettartamát mintegy 2 évesre tervezik. Az ázsiai ország 2020-ig egy nagy, 60 tonnás űrállomást szeretne létrehozni.

A Tiangong-1 (balra) és egy hozzá csatlakozni készülő Sencsou űrhajó. (Fantáziakép: China Manned Space Engineering Office)

A Tiangong-1 startja három évvel követi a legutóbbi kínai űrhajósok repülését, amely során végrehajtották az első kínai űrsétát is. A kb. 8,5 tonna tömegű, napelemekkel ellátott űreszköz hossza 10,4 m, testének szélessége 2,7 m és 4 m között változik. Egy hozzá csatlakozó Sencsou űrhajóval együtt a „miniatűr űrállmás” kb. 18 m hosszú lesz.

A későbbi Tiangong modulok nagyobbak lesznek, rajtuk több dokkolóhellyel. Miután a Hosszú Menetelés rakéta továbbfejlesztett, nagyobb terhek pályára állítására képes változata is elkészül, elkezdik felépíteni az 1970-es évek amerikai Skylab űrállomásáéhoz hasonló méretű kínai űrbázist.

A rakéta az indítóhely felé tart, szeptember 20-án... (Kép: China Daily / Shu Dong)

...és már az indítóállásban. (Kép: China Manned Space Engineering Office)

Az 52 m magas Hosszú Menetelés-2F rakétát múlt kedden szállították az indítóállásba az összeszerelő csarnokból, ahol előzőleg már függőleges helyzetben helyezték az orrkúpjába az űrállomásmodult. A starthely a nevét adó Csiucsüan (angolos átírással Jiuquan) városától 200 km-re fekszik, Belső-Mongóliában. (Maga a város egyébként a szomszédos Kanszu tartomány része.) Innen indult mindhárom eddigi kínai emberes űrrepülés. A rakétatípus a kínai hírügynökségi jelentések szerint azóta több mint 170 műszaki változtatáson, köztük 38 jelentős módosításon esett át. Maga az orrkúp is nagyobb, hogy be tudja fogadni a Sencsou űrhajókét meghaladó méretű űrállomásmodult. A rakéta két fő fokozatának és négy segédrakétájának hajtóanyaga hidrazin és nitrogén-tetroxid.

2003-ban az első kínai űrhajóst szállító Sencsou-5 űrhajó is Hosszú Menetelés-2F rakétával indult Csiucsüanból. (Kép: Wikipedia)

A Tiangong-1 startját augusztus végéről halasztották mostanra. Az ok egy Hosszú Menetelés-2C rakétával végzett műholdindítás sikertelensége volt. Emiatt vizsgálatok kezdődtek, amelyeknek természetesen meg kellett várni az eredményét. A késlekedés állítólag nem fogja érinteni a következő űrhajó, a Sencsou-8 novemberi indítását.