Készülődik a harmadik kínai holdszonda
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2013.11.26 18:45.)

A Chang'e-3 december legelején (valószínűleg elsején) indulhat. A Holdra leszálló hatkerekű, 140 kg-os rover már nevet is kapott.

A propagandagépezet tehát a start várható közeledtével magasabb fokozatba kapcsolt, ahogy az bárhol máshol a világon is történne egy hasonló jelentőségű űrprogram esetén. A kedden sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott név nem más, mint Jütu (Yutu), vagyis Jáde nyúl. Egy ősszel lebonyolított egy hónapos internetes ötletgyűjtés keretében mintegy 190 ezer javaslatból választotta ki a zsűri a tíz legjobbnak tűnő elnevezést. Utána a második fordulóban 3,4 millióan szavaztak, közülük 650 ezer vokssal lett a győztes ez a név.

Sajtótájékoztató Pekingben, november 26-án. (Kép: Xinhua)

A nyúl a kedvesség, a tisztaság és a fürgeség jelképe. A kínai mitológiában Jütu nem más, mint – a holdprogramnak is nevet adó – Csang'e (Chang'e), a holdistennő állata. Ő a hagyomány szerint ellopta és lenyelte a halhatatlanság mágikus elixírjét. A Holdra repült, ahol ma is él, fehér nyulával együtt.

Jáde nyúl - ahogy egyesek látni vélik a Hold innenső oldalának alakzataiban. (Kép: Wikipedia)

Ha minden jól megy, a Chang'e-3 lesz a folyamatosan fejlődő kínai űrprogram következő nagy lépése. A holdszonda az első Kínából indított űreszköz, amely sima leszállást hajt majd végre egy idegen égitesten. A Chang'e-3 egy leszálló egységből és a fent említett holdjárműből áll. Amikor december közepén eljut a Hold felszínére, a Szivárvány öble (Sinus Iridum) térségében száll le (44,1° északi szélesség, 31,5° nyugati hosszúság). A választott helyszínen a terep megfelelően sima. Biztosított a jó kapcsolattartás a szondával, és elegendő napfény lesz a napelemes energiatermeléshez. A korábbi holdraszállások az égitest egyenlítői vidékén történtek, így a Sinus Iridum ezidáig fehér folt maradt a Hold helyszíni vizsgálatainak térképén.

A három hónap alatt, amit a működésére terveznek, a Jütu talajminta-vizsgálatokat végez és valós idejű videofelvételeket közvetít a Földre. Elhelyeztek rajta röntgen és infravörös színképelemző műszert. Az aljára egy radarberendezést szereltek, amelynek segítségével a holdtalaj és a kéreg szerkezetéről is információt gyűjthet, akár több száz méterig terjedő mélységből. Utazási sebessége óránként legfeljebb 200 méter megtételére teszi alkalmassá. Navigációját a holdi terepen automata érzékelők segítik. Várhatóan mintegy 3 négyzetkilométernyi területet mér majd fel, legfeljebb 10 km-es távolságba jutva a leszállás helyétől.

A Chang'e-3 Kína automata űreszközös holdprogramjának második fázisát jelenti. Előzőleg (2007-ben és 2010-ben) két másik szondát küldtek égi szomszédunkhoz, amelyek pályára álltak körülötte, és távérzékelési módszerekkel vizsgálták. A reménybeli harmadik stádium egy talajmintát visszahozó űrszonda lenne. A kínai szakemberek szerint a Chang'e-3 technológiai szempontból jelentős mértékben, mintegy 80%-ban tekinthető új fejlesztésnek az elődeivel összehasonlítva. A kínai űrkutatás eddigi legösszetettebb programjáról van szó, amelyben egy idegen égitesten távirányítással fognak vezérelni egy mozgó űreszközt, bolygóközi feladatokra alkalmas kommunikációs hálózat segítségével.

Siker esetén a Chang'e-3 szonda lesz az első ember készítette eszköz, amellyel sima leszállást hajtanak végre a Holdon 1976, a szovjet Luna-24 óta!