Már a Hold körül a kínai szonda
(Rovat: Kína a világűrben - 2013.12.08 08:15.)

A leszállásra készülő Csang'e-3 űrszonda december 6-án fékezett le és állt a Hold körüli pályára.

A Csang'e-3 (Chang'e-3) december 1-jén startolt, és alig öt nap alatt jutott el a szomszédos égitest környezetébe. (Másnapi sajtóhírek szerint a hordozórakéta egyes darabjai a starthelytől több mint 1000 km-re fekvő lakott területre estek, szerencsére személyi sérülést nem, csak anyagi károkat okozva két házban.) A fedélzeti rakétákkal végzett, hat percen át tartó fékező manőver a Hold mellett pénteken magyar idő szerint 10:53-kor sikerrel megtörtént. Ezzel a szonda a holdfelszín fölött mintegy 100 km-es magasságban húzódó pályára került, ahonnan a következő napokban egyre alacsonyabb pályákra irányítják.

Ez Kína eddigi legösszetettebb automata (vagyis nem emberes) űrprogramja. A négy lábbal rendelkező leszálló egység a Szivárvány-öböl térségében fog leereszkedni a Hold felszínére, várhatóan december 14-én. Ez a Hold tőlünk látható oldalának bal felső negyedében található. A szonda egy hatkerekű, napelemes energiatermeléssel működő holdjárművet is visz magával. A rakétás fékezéssel ereszkedő szondát a terep tulajdonságait figyelő kamera és számítógép is segíti majd a sima leszállásban, nehogy véletlenül egy alkalmatlan, meredek lejtős vagy sziklákkal szabdalt helyen „kössön ki” a Holdon. A helyszínt mindenesetre előzőleg úgy választották ki, hogy ennek minél kisebb legyen az esélye.

(Fantáziakép: Beijing Institute of Spacecraft System Engineering)

A Jütu (Yutu, avagy Jáde nyúl) nevű rover a leszállás után néhány órával már legördül a helyéről és megkezdi önálló működését. A mozgó jármű tömege a nem túlságosan pontos és bőséges információforrások szerint mintegy 140 kg, magassága másfél méter. A két héten át tartó holdi éjszakák átvészelésében a radioaktív plutónium-238 izotóp bomlásából származó hőt hasznosító fűtőegységeket is elhelyeztek a leszálló egységen és a holdjárón. A Holdra kerülő tudományos műszerek között megtalálható a roveren egy újszerű radarberendezés, amellyel a holdtalaj mélyebb rétegeiről szerezhetnek információt. A színképelemzők a talaj anyagi összetételének megállapítására alkalmasak. Négyféle, navigációs és panorámafelvételek készítésére alkalmas kamerát is elhelyeztek az első kínai holdjárón. A leszálló egységen az optikai és ultraibolya távcső csillagászati megfigyeléseket tesz majd lehetővé a Hold felszínéről.

A holdi leszállás és a holdjáró üzemeltetése nem utolsó sorban presztízskérdés a kínaiaknak, továbbá fontos technológiai kísérletnek is számít, ami értékes tapasztalatokkal gazdagítja a szakembereket a kínai holdprogram folytatásához. A következő nagy lépés egy mintahozó automata űrszonda lesz (2020 körül), később pedig akár kínai űrhajósok is eljuthatnak a Holdra.

Zenés „visszajátszás” a start, a pályára állás és a rakétafokozatok leválásának látványos pillanataiból. (Film: CCTV)