GYORSHÍR: Kína a Holdon!
(Rovat: Kína a világűrben - 2013.12.14 14:15.)

Ma, magyar idő szerint kora délután leereszkedett a Hold felszínére a Csang'e-3 kínai űrszonda.

Az eseményeket a kínai központi televízió (CCTV) angol nyelvű adása is élőben közvetítette. A fékezés december 14-én, közép-európai időben 14 óra körül (az előzetesen vártnál 40 perccel hamarabb) kezdődött. Pekingi zónaidőben már 7 órával többet mértek. Az egész folyamat a fékező manőver indításától a Hold eléréséig csupán 750 másodpercen át tartott. A leszállás időpontja 14:11 volt.

A leszállás folyamatát magyarázó kínai grafika egy részlete. A fékezés (1) a pálya Holdhoz közeli pontjában, 15 km-es magasságban indul. A landolás 2 km-es magasságban kezdődik (2). A rakétákkal segített leszállás során kb. 100 m-es magasságban megállnak (3), hogy a kamerák és a fedélzeti számítógép autonóm módon a leszállásra alkalmas sima terepet keressen. A földi irányítók beavatkozására gyakorlatilag nincs is lehetőség. Ha a pontos leszállóhely kijelölése megtörtént, a hajtóművek segítségével 4 m-es felszín feletti magasságig repül a szonda (4). Ott kikapcsolnak a rakéták, s a Csang'e-3 szabadeséssel éri el a felszínt (5). A lábak alkalmasak az ütközésből adódó deformáció elnyelésére. A sima leszállást követően néhány óra elteltével legördül a Jütu (Yutu) nevű rover (6), miután a napelemekkel feltöltődtek az akkumulátorai, és bejelentkezett a földi irányítókhoz. Az elválás után kb. 9 órával mindkét egység fényképeket készít majd a másikról. (Kép: CNSA)

A kínai holdistennőről elnevezett Csang'e (Chang'e) sorozat harmadik tagja december 1-jén startolt Hszicsangból, 6-án állt hold körüli pályára. Ez 1976, a szovjet Luna-24 óta az első ember készítette eszköz, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon. A Csang'e-3 egy kb. 140 kg tömegű, hatkerekű holdjárót is magával vitt, amellyel bejárják majd a környéket, helyszíni felvételeket készítve és tudományos méréseket végezve.

Érdekesség, hogy a Hold körül keringő amerikai LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) szonda színképelemző műszerével állítólag megkísérlik a leszállóhely, a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum) térségét megfigyelni, hogy siker esetén elemezni tudják a felkavart holdpor összetételét. Az LRO kamerájával ugyancsak tervezik, hogy a leszállást követően minél hamarabb képeket készítenek a kínai egységről. Igazán éles felvételekre persze nem kell számítani, a leszálló űreszköz mérete még az LRO nagyfelbontású kamerája számára is kicsi.

A programban résztvevő kínai követőantennák mellett az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei és földi állomáshálózata (pontosabban a landolás idején a Nyugat-Ausztráliában fekvő New Norcia állomás) is segített a leszállás folyamatának nyomon követésében, így nagyon pontos információt kaphatnak a szonda pozíciójának alakulásáról.