Kilenc réteg a holdfelszín alatt
(Rovat: Kína a világűrben - 2015.03.16 07:15.)

Ennyit számláltak meg kínai kutatók a 2013 végén a Holdra leszállt Jütu rover radarjának mérései alapján.

Mint emlékezetes, a Csang'e-3 (Chang'e-3) szonda 2013. december 14-én érkezett a Holdra, a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum) területén. Magával vitte a Jütu (Yutu, avagy Jáde nyúl) nevű rovert is, amelynek önállósodása után mintegy három hónap alatt be kellett volna járnia a leszállóhely környékét, az Esők Tengere (Mare Imbrium) körzetét. A cél az ottani geológiai viszonyok, a felszín anyagi összetétele és a felszín alatti rétegek részletes felmérése volt. A hosszas gurulást megakadályozta ugyan egy idő előtt fellépő műszaki hiba, de a tudományos feladatok egy részét így is végre tudták hajtani. Kína első leszálló holdszondájának tudományos eredményeit tavaly év vége felé a Research in Astronomy and Astrophysics folyóirat különszámában, 16 különböző szakcikkben publikálták.

A Jütu holdjáró a remélt kb. 10 km helyett végül 114 m utat tett meg a leszállóhely (piros csillaggal jelölve, jobbra fönt) környékén. A térképen a rácsháló osztásköze 10 m-es. (Kép: Science / L. Xiao et al.)

A rover négy tudományos berendezése közül az egyik az alján elhelyezett, két frekvenciasávban működő radar (Lunar Penetrating Radar, LPR) volt. Az 500 MHz-es sávban a Hold felszínét borító regolit vastagságát mérték. A másik, 60 MHz-es frekvenciájú radar jelei mélyebb rétegekig (400 m-es mélységig) is le tudtak hatolni. Bár a rover haladni nem tudott, maguk a tudományos mérőműszerek – a radaron kívül egy széles látómezejű színes kamera, egy látható és infravörös sávban működő spektrométer, valamint egy alfarészecske- és röntgenspektrométer – több mint egy éven keresztül, az eredetileg tervezett időtartam alatt működőképesek maradtak.

A radarral kapott legérdekesebb eredményeket nemrég a rangos Science folyóiratban tették közzé kínai szerzők. Az Esők Tengerének ezt a részét a Hold geológiailag aktív időszakában több különböző lávafolyás fedte be. Ezek közül a kőzet rétegzettsége alapján legalább kilencet sikerült azonosítani a Jütu radarméréseivel. A legmélyebb réteg mintegy 3,3 milliárd évvel ezelőtti korban jöhetett létre. A legfiatalabb lávafolyás 2,5 milliárd éves. A felszín felső, változó vastagságú, de átlagosan 4 m-es rétege azonban egy közeli krátert létrehozó becsapódás törmelékéből áll. A környéken látható kisebb kráterek számba vétele alapján feltételezik, hogy a szóban forgó nagy becsapódás 27-80 millió évvel ezelőtt történhetett. Úgy tűnik, a Csang'e-3 leszállóhelyének geológiai története összetettebb, mint amire előzetesen a szakemberek számítottak. Az is kiderült a kínai holdszonda méréseiből, hogy az anyagi összetételét tekintve ez a leszállóhely lényegesen különbözik a korábbi amerikai Apollo és szovjet Luna leszállóhelyektől.