Kína űrrepülési tervei
(Rovat: Kína a világűrben - 2015.07.09 07:15.)

A kínai emberes űrrepülés eddigi eredményei jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy 2018–2022 közt felépüljön az első modulrendszerű kínai űrállomás.

Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) minden év júniusában Bécsben tartja nyolcnapos ülését. Mint mindig, számos résztvevő ország idén is úgynevezett technikai előadásban számol be űrtevékenysége legújabb eredményeiről. A Bizottság idén júniusi ülésén elhangzott egyik kínai előadás alapján mai cikkünkben az ázsiai ország űrhajózási terveit tekintjük át.

A kínai űrhajósprogram 1999. november 20-án a Sencsou–1 űrhajó repülésével kezdődött. A kísérleti űreszköz utast még nem szállított. Ugyanígy ember nélkül járt a világűrben 2001–2002-ben a következő három kínai űrhajó. A kísérleti repüléseket 2003-ban ez első kínai űrhajós utazása követte a Sencsou–5 fedélzetén. 2005-ben a Sencsou–6-tal már két űrhajós keringett a Föld körül, 2008-ban pedig a Sencsou–7 három űrhajósa közül az egyik végrehajtotta az első kínai űrsétát. A Sencsou–8 pilóta nélkül repült, ezzel hajtották végre az első dokkolást a Tienkung–1 űrlaborhoz. A következő két űrrepülés során már űrhajósok szálltak át a Föld körüli laboratóriumi modulba.

A Sencsou űrhajók a legutóbbi három repülésük során hozzákapcsolódtak a Tienkung–1 űrlaborhoz. A Sencsou–9-cel repült az első, a –10-zel pedig a második kínai űrhajósnő.

Az öt emberes űrrepülés során tíz kínai űrhajós járt a világűrben, közülük ketten két-két űrutazáson vehettek részt.

Az eddigi sikeres ember nélküli és emberes repülések után megkezdődhet a kínai űrrepülési program harmadik szakasza, amelynek célja a kínai űrállomás megépítése. Ennek első szakaszában pályára állítják Tienkung–2 űrlabort, amelyhez embert szállító és teherűrhajókat indítanak. Kipróbálják mindazon technológiákat, eljárásokat, amelyek az űrállomás megépítéséhez szükségesek. 2016-ban az új Hajnan-szigeti Vencsang űrközpontból első repülésére indítják a Hosszú Menetelés–7 (LM–7 vagy CZ–7) nehézrakétát.

A sikeres előkészületeket követően állítják össze a Föld körüli pályán a három modulból álló, „igazi” űrállomást. Az első modul indítását 2018-ra tervezik, ezt követően indulhat a másik kettő. A tervek szerint az összeállított, T-alakú űrállomás 2022-ben kezdheti meg a működését. Keringési magassága 350–450 km között lesz, pályahajlása 42–43° lehet. Élettartamát 10 évre tervezik, személyzetét 3 űrhajós alkotja, de a félévente esedékes váltásokkor egyidejűleg 6 űrhajós is tartózkodhat a fedélzetén. Az űrállomás moduljait Hajnanról LM–5B rakétával fogják indítani, a teherűrhajókat ugyanonnan, de LM–7 rakétával. A személyzetet a három űrhajós szállítására alkalmas Sencsou űrhajókkal viszik majd az űrállomásra, a Sencsoukat továbbra is LM–2F rakétákkal fogják indítani a Csiucsüan (Jiuquan) űrközpontból.

A tervezett, három modulból álló kínai űrállomás, a hozzá kapcsolódó személyszállító és teherűrhajóval.