A következő kínai holdszonda
(Rovat: Kína a világűrben - 2015.07.29 07:15.)

Több szinten is nemzetközi együttműködésre hívja Kína az érdeklődő partnereket holdprogramja folytatásához. A világon elsőként a Hold túlsó oldalán szándékoznak leszállni.

Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) minden év júniusában Bécsben tartja nyolcnapos ülését. Mint mindig, számos résztvevő ország idén is úgynevezett technikai előadásban számol be űrtevékenysége legújabb eredményeiről. A Bizottság idén júniusi ülésén elhangzott előadás alapján mai cikkünkben Kína holdprogramjának folytatását tekintjük át.

A Kínai Nemzeti Űrhivatal képviselője előadásában ismertette a Csang’e–3 (Chang’e–3) szonda és a Jütu (Yutu) holdjáró eredményeit. A Csang’e–3 a sima leszállással és a holdjáró működtetésével a kínai holdprogram (China Lunar Exploration Program, CLEP) második fázisát jelentette. (Az első fázis a Hold körüli keringés volt, a harmadik fázis célja, hogy a 2020-ig terjedő időszakban talajmintát hozzanak a Földre.)

A Csang’e–3 által a leszállóhely környékéről 2014. december 17–18-án készített 360 fokos panorámakép. (Kép: CASC / China Ministry of Defense)

Mint emlékezetes, a Csang’e–3 2014. december 14-én szállt le az Esők tengerében, a holdi északi szélesség 44,12 fokán és a nyugati hosszúság 19,51 fokán. A leszállóegység panorámakamerájával képet készített a leszállóhely környezetéről, optikai távcsövével a holdi csillagos égboltot fényképezte, távoli ibolyántúli kamerájával pedig a Föld környezetéről készített képet. A Jütu holdjáró röntgenspektrométerével a talaj kémiai összetételét, radarjával pedig a mélyebb rétegek szerkezetét vizsgálta.

A Jütu holdjáró röntgenspektrométere (APXS, Active Particle-induced X-ray Spectrometer) december 25-én készítette el a holdi regolit röntgenfluoreszcencia-spektrumát. A görbén a kőzeteket alkotó nyolc legjelentősebb elemen (Mg, Al, Si, K, Ca, Ti, Cr és Fe) kívül három kisebb mennyiségben jelen lévő elemet (Sr, Y és Zr) is azonosítottak. (Kép: CASC / China Ministry of Defense)

A Csang’e–4 küldetés három eszközből fog állni. A leszállóegység sima leszállást hajt végre, de az előző kínai szondával ellentétben a Hold túlsó oldalán (elsőként az űrkutatás történetében). Ez a szonda is holdjárót juttat a Hold felszínére. Továbbá, minthogy a leszállást a Hold túlsó oldalára tervezik, szükség lesz egy relészondára is, amelyik a felszíni szonda jeleit a Földre továbbítja. A küldetés indítását 2018–2019-re tervezik, Hosszú Menetelés–3B rakétával.

A jelenlegi tervek szerint így nézhet ki a Hold túlsó oldalára simán leszálló Csang’e–4.

Először a relészondát tervezik pályára állítani, 2018 végén. A 3 éves működési időre tervezett eszköz a Föld–Hold-rendszer L2 Lagrange pontja körül áll majd keringési pályára. Nemcsak a távközlési kapcsolatot látja majd el a később a Holdra leszálló Csang’e–4-gyel, hanem saját műszereivel önállóan is méréseket végez. A Csang’e–4 küldetés tudományos céljai között a Hold felszínét borító por szerkezetének és kialakulásának vizsgálata, mágnességének és a napszéllel való kölcsönhatásának mérése, a felszíni hőmérséklet és részecskesugárzás mérése, a felszín alatti rétegek vizsgálata és holdi alapú VLF csillagászati megfigyelések szerepelnek.

Mivel a Csang’e–4 a tervek szerint – az űrkutatás történetében először – a Hold túlsó oldalán fog leszállni, a kapcsolatot a földi irányítókkal a Hold „mögött” keringő relészondán keresztül kell biztosítani.

Az előadásban a nemzetközi együttműködés három szintjét ajánlották a világ országainak. Küldetés szinten készek együttműködni azon államokkal, amelyek ugyanezen időszakban hasonló célú programot szándékoznak végrehajtani. Tudományos műszerek szintjén készek más országok által készített kisebb berendezéseket, eszközöket feltenni a három eszköz bármelyikére. Végül, de nem utolsósorban tudományos szinten nyitottak az adatfeldolgozásban való együttműködésre és az eredmények közös tudományos kiértékelésére.