Két kínai űrhajós újra a Földön
(Rovat: Kína a világűrben - 2016.11.19 07:15.)

A Sencsou-11 űrhajósai egy hónap után tértek vissza a Tienkung-2 kínai kísérleti űrállomásmodulról.

A megérkezés a Kína északi részén fekvő Belső-Mongóliába, az emberes kínai űrrepülések megszokott „végállomására” november 18-án (pénteken) magyar idő szerint 7:07-kor rendben megtörtént. A Sencsou-11 (Shenzhou-11) előző nap vált el a Tienkung-2 (Tiangong-2) modultól, ahol a két űrhajós, Csing Haj-peng (Jing Haipeng) és Csen Tung (Chen Dong) kína űrtörténelmében az eddigi leghosszabb idejű programot teljesítette.

Amellett, hogy felavatták és belakták a szeptember közepén pályára állított második kínai kísérleti űrállomásmodult, Csing Haj-peng és Csen Tung számos tudományos és technikai kísérletet hajtott végre, amelyek egy részéről a küldetés félidejében mi is beszámoltunk. A Sencsou-11 űrhajó október 16-án startolt egy Hosszú Menetelés-2F rakétával, Csiucsüanból (Jiuquan). A mostani repülése után Csing Haj-peng parancsnok az űrben töltött összes időt tekintve kínai rekorderré lépett elő, hiszen három eddigi útja során 47 napot töltött a Föld körül. A Sencsou-11 volt egyébként 2005 óta a hatodik kínai emberes űrrepülés.

A Tienkung-2 a továbbiakban automata üzemmódban működik tovább, várhatóan két éven át. Legközelebb, a tervek szerint jövő áprilisban az első kínai teherűrhajót (Tiencsou-1, pinjin átírásban Tianzhou-1) fogadja. A kínai űrállomásprogram következő nagy lépése 2018-ban egy még újabb, immár több modulból álló űrállomás első egységének felbocsátása lesz. Az építkezést 2022-re tervezik befejezni. A központi modul mellett két laboratóriumi egység és a személy- és teherszállító űrhajók fogadására szolgáló dokkolómodulok lesznek rajta. Ha teljesen elkészül, a bázison egyszerre három űrhajós tartózkodhat és dolgozhat majd, akár fél éves időtartamon át. Nem csak a most befejeződött űrrepülés, de az új Hosszú Menetelés-5 nehéz-hordozórakéta november eleji sikeres bemutatkozása is alapvető fontosságú a továbblépéshez. Ezzel a rakétatípussal állítják majd pályára a „nagy” űrállomás központi modulját 2018-ban.

A Tienkung-2 elhagyása előtt gondosan ki kellett takarítani és felkészíteni a modult a személyzet nélküli repülésre. A feleslegessé vált dolgok (például ételmaradékok, szemét, akkumulátorok) a Sencsou-11 orbitális moduljába kerültek és elégtek a légkörben. A visszatérő kapszulában az űrhajósok adatokat tartalmazó memóriakártyákat, kíséreti mintákat, a súlytalanságban termesztett salátát hoztak haza. Középiskolásokkal együtt folytattak kísérleteket selyemhernyókkal: az űrben készített gubókat összehasonlítják majd a földi kontrollmintával.

A Sencsou-11 két űrhajósa a visszatérő egységben. A visszatérésüket a kínai televízió közvetítette, külső és belső kamerák felvételeit is mutatva. (Kép: CCTV)

A következő kínai emberes űrrepülés időpontja egyelőre nem ismert, de feltételezhető, hogy 2019-ben, amikor már repül a második generációs, modulrendszerű űrállomás központi egysége, akkor azt meglátogatják űrhajósok. Kína deklaráltan nyitott a nemzetközi együttműködésre. Az Európai Űrügynökség (ESA) és Oroszország fontolgatja is a lehetőségét, hogy egyszer űrhajósaikat a kínai állomásra küldjék. Annál is inkább, mert a Nemzetközi Űrállomás programja a 2020-as évek közepe táján akár be is fejeződhet. (Az Egyesült Államok nem működik együtt Kínával az űrrepülés területén.)