Kifutott a kikötőből a követőhajó
(Rovat: Kína a világűrben - 2017.04.13 13:15.)

Az első kínai teherűrhajó indításáig még néhány napot várni kell, de a start úszó követőállomásául szolgáló hajó már útra kelt.

Hétfőn reggel kifutott a Csendes-óceánra, és a tervek szerint ma ér kijelölt állomáshelyére a Jüanvang-7 (Yuanwang-7; jelentése: messzire látó), egy 220 m hosszú, 40 m magas és kb. 25 ezer tonna vízkiszorítású hajó. A kínai követőhajók legújabb generációját képviselő járművet tavaly júliusban vették használatba. 2016-ban alkalmazták már a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta bemutatkozó repülésekor, valamint a Tienkung-2 (Tiangong-2) űrállomásmodul és a Sencsou-11 (Shenzhou-11) űrhajó indítása alkalmával is. Feladata a hordozórakéta és az űreszköz követése, a rádiós úton lesugárzott telemetriai adatok vétele az emelkedés során és a pályára állás korai fázisában. Ilyen esetekben a szárazföldi telepítésű állomások nincsenek a vételre alkalmas pozícióban.

A Jüanvang-7 fedélzetén a legfeltűnőbb a három, 10-12 m átmérőjű követőantenna. A hírek szerint a hajó akár 100 napot is képes eltölteni a nyílt tengeren. (Kép: hobbyshanghai.com.cn)

A Tiencsou-1 (Tianzhou-1) ember nélküli automata teherűrhajó a tervek szerint április 23-án, magyar idő szerint 12:20-kor indul majd egy Hosszú Menetelés-7 rakétával a déli fekvésű Hajnan szigetén épült Vencsang (Wenchang) űrközpontból. A tavaly óta a Föld körüli pályán keringő Tienkung-2 modulhoz csatlakozik majd automatikus üzemmódban, a gyakorlás kedvéért háromszor is. Kipróbálják a hajtóanyag áttöltését a teherűrhajóból az űrállomásmodulba és megemelik a komplexum pályamagasságát is. A kísérletek a majdani „nagy”, több modulból álló kínai űrállomás programjának gyakorlati előkészületeit szolgálják.

Kína űrcélú követőhajóinak első generációja (a Jüanvang-1 és -2) még 1979-ben állt szolgálatba. Ezzel az ázsiai ország lett a negyedik űrhatalom az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Franciaország után, ahol ezt a módszert alkalmazták.