Kína további Hold-tervei
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai rakéták , Távoli világok kutatói - 2020.01.31 07:15.)

A Hosszú Menetelés–5 decemberi sikeres indításával megvalósíthatóvá váltak Kína nagyratörő, elsősorban erre a rakétára épülő tervei.

A tavalyi év nyitányaként a Csang’e–4 szonda leszállt a Hold túlsó oldalára, az emberiség történetében elsőként. December 14-én a Jütu–2 holdjáró lett a leghosszabb időn át aktív rover a Hold felszínén (megdöntve a szovjet Lunohod–1 tíz és fél hónapos, 1970. november 15. és 1971. október 4. közötti időtartamrekordját), miközben már 345 métert tett meg a Holdon, és megkezdte a 13. holdi nappalán a munkát.

Nem sokkal a sikeres leszállás után a Kínai Űrügynökség (CNSA, China National Space Administration) bejelentette a holdprogramjuk folytatását. Eszerint 2020-ban a Csang’e–5 talajmintát hoz a Holdról, amelyet a Csang’e–6 követhet. Utóbbit szintén talajmintáért küldik, de a Hold déli pólusa környékére, ahol vízjégben gazdag mintára számítanak. A Csang’e–7-től a Hold déli pólusának átfogó vizsgálatát várják, a Csang’e–8 pedig lerakhatja egy 2036-ig létesítendő kutatóbázis alapjait.

Hszi Csin-ping, Kína elnöke Kína nagyhatalmi státusza két legfőbb ismérvének a katonai erőt és az űrtevékenységet tekinti, ezért nagy hangsúlyt fektet az űrtervek megvalósítására. Ebbe a koncepcióba illeszkedik az a fejlesztési irány is, amelynek keretében egyre nagyobb tömegek egyre költséghatékonyabb pályára állítására törekszenek, ami döntő fontosságú ahhoz, hogy Kína 2036-ra állandó, lakott holdbázist építhessen. Emellett Hszi elnök tavaly novemberben, egy katonai akadémián elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az országnak nagy szüksége van hadviselés korszerű formáiban, így az űrhadviselésben is jártas katonákra.

A Hosszú Menetelés–5 december 27-i startjával újra munkába állhatott a legerősebb kínai hordozórakéta, amely kulcsfontosságú az ország űrterveinek megvalósításához. (Kép: Xinhua)

A Hosszú Menetelés–5 decemberi sikeres startjával elhárult a legfőbb akadály a tervek megvalósítása elől, miután két év alatt sikerült a rakéta korábbi hibáit kijavítani. A rakéta alacsony Föld körüli pályára (LEO) 25 tonna hasznos terhet képes felvinni, geostacionárius átmeneti pályára 14 tonnát, a Hold felé vezető pályára pedig 8 tonnát. Eközben Kína fejleszti a Hosszú Menetelés–9 rakétát, amelynek teherbírása már a Saturn–V-ével vetekszik (140 tonna LEO-ra). Első startját 2028-ra tervezik, a Csang’e–7 és Csang’e–8 szondákat már ezzel indítanák. (A The Space Review cikkírója itt jegyzi meg, hogy a kínai tervekre általában nem jellemző a határidő csúszása.)

A Csang’e–5 indítása idén decemberben várható, a szonda keringő és leszálló egységből, valamint a talajmintával visszatérő kapszulából áll, amely a tervek szerint mintegy két kilogramm anyagot hozna a Holdról. A kínai tervek között a Hold ásványi kincseinek hasznosítása is szerepel, a Kínai Tudományos Akadémia Geokémiai Intézetének egyik vezető kutatója, Oujang Ce-jang (akit a Csang’e-program szellemi atyjának is tartanak) 2013-ban ezek közül a hélium–3-at említette első helyen. A nemesgáz izotópja kulcsfontosságú lehet, mert üzemanyagként szolgálhat a fúziós atomerőművek számára, amelyek a szakértő megfogalmazása szerint „tízezer évre megoldhatják az emberiség energiagondjait”. (A szóhasználat azért különösen érdekes, mert ha a He–3 hasznosítása valóban az egész emberiség javára történik, és nem csak egyetlen állam vagy cég javát szolgálja, akkor a nyersanyag kiaknázása nem ellentétes a jelenleg érvényes világűrjogi szabályozással. – B.E.)