Tienven-1
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2020.04.27 07:15.)

Ez lesz a júliusban a Mars felé induló kínai űrszonda neve. Az előkészületek rendben zajlanak, és egyre többet lehet tudni a küldetésről.

Április 24-én, az első kínai műhold pályára állításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében hozták nyilvánosságra Kína első önállóan indítandó bolygóközi űrszondájának elnevezését és mutatták be a küldetés jelvényét. A Tienven-1 (Tianwen-1) jelentése „kérdések az éghez”, és egy az időszámításunk előtti 4. században született költemény címére utal. A logóban a bolygópályák ívei által kirajzolt latin C betű Kínát, az együttműködést és a bolygóközi utazáshoz szükséges kozmikus sebességet is hivatott jelképezni – ezek angolul mind c-vel kezdődő szavak. A jövőben Kínából indítandó Naprendszer-kutató küldetések ugyancsak a Tienven nevet kapják majd, növekvő sorozatszámokkal. A hosszabb távú tervekben állítólag többek között egy marsi mintahozó űrszonda és a Jupiter körüli pályára szánt űreszköz is szerepel, valamint egy földközeli kisbolygóból mintát vevő plusz egy üstököst is megközelítő szondát is javasoltak a kínai kutatók.

Bár a korábban HX-1-ként emlegetett szondáról eddig viszonylag kevés részlet látott napvilágot, a jelek szerint a Tienven-1 indításának előkészítése a menetrend szerint halad. Az idén nyári indítási ablakot a Mars felé egyébként egy amerikai marsjáró (Perseverance) és az Egyesült Arab Emírségek ugyancsak első bolygókutató űreszköze, a Mars körüli pályára állítani tervezett Al-Amal (Hope, reménység) is kihasználja majd. Ez utóbbi Japánból startol. Az európai–orosz ExoMars program leszállóegységének és roverének 2020-as indítását azonban 2022-re halasztották.

A Tienven-1 starttömege üzemanyaggal együtt mintegy 5 tonna lesz. A déli Vencsang (Wenchang) űrközpontból egy Hosszú Menetelés-5 rakétával startol. Az indítási ablak július végén vagy augusztus elején teszi lehetővé a Marshoz való energiatakarékos eljutást. Az űrszondát már az indítóhelyre szállították. A szonda Mars körüli pályára álló egységét egy nagyfelbontású kamerával szerelték fel. Ennek teljesítménye a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szondáján működő HiRISE (High Resolution Imaging Science Experiment) kamerájáéhoz hasonlítható. Repül még a kínai szondán egy közepes felbontású kamera, egy a felszín alatti rétegek vizsgálatára alkalmas radarberendezés, a felszín ásványi összetételét meghatározni képes spektrométer, a semleges és nagyenergiájú töltött részecskék elemzésére szolgáló műszer és egy magnetométer is. A Mars körül keringő űrszonda egyúttal kommunikációs reléállomásként is szolgál a felszínre küldendő marsjáró számára. A leszállóegység ugyanis egy kis rovert is visz magával. A kb. 240 kg-os – vagyis a kínai holdi Jütu (Yutu) roverekhez képest kétszer akkora – eszköz energiaellátását napelemek biztosítják. Tudományos műszerezettségébe egy talajvizsgáló radar, egy multispektrális kamera, egy spektroszkóp, valamit az időjárást és a mágneses környezetet vizsgáló eszközök tartoznak. Élettartamát három földi hónaposnak remélik. Külön neve is lesz, azt nyilvános szavazáson választják ki és a start előtt árulják majd el.

Ami a leszállóhelyet illeti, két lehetőség jött szóba. A kiválasztásnál tudományos és gyakorlati (mérnöki) szempontokat vettek figyelembe. A várható helyszín az Utopia-síkság (Utopia Planitia) területén egy 100 × 40 km-es ellipszis alakú terület belseje. A Tienven-1 2021 februárjában érkezik meg a Marshoz. Ugyanakkor a leszállási műveletet nem feltétlenül azonnal hajtják majd végre. Akár áprilisig is várhatnak vele, ami lehetővé tenné a célterület pontosabb feltérképezését – annak ellenére, hogy a NASA-tól a HiRISE felvételek rendelkezésre állnak.