Pályán a kínai modulűrállomás első eleme (1. rész)
(Rovat: Kína a világűrben - 2021.04.29 06:45.)

A Tienho (Tianhe) nevű, több mint 20 tonna tömegű hermetikus modul indításával megkezdődött az ázsiai ország kétévesre tervezett Föld körüli építési programja.

2021. április 29-én, magyar idő szerint 5:23-kor a Kína déli részén található Hajnan-szigeten (Hainan) lévő vencsangi (Wenchang) űrközpontból egy Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B / LM-5B) rakéta alacsony Föld körüli pályára állította a 15 éves működésre tervezett, 3–6 személyes Tienkung (Tiangong, Égi Palota) nevű űrállomás első elemét.

Ez az egység lesz a modulűrállomás központja, rajta alakították ki a személy- és teherűrhajók fogadására alkalmas dokkolóhelyeket, valamit a második és harmadik nehéz modul állandó csatlakozóhelyét is. Szintén ezen a modulon található az űrsétákhoz használható ajtó és zsilip, valamint a teljes rendszer pályaemelését biztosító hajtómű és hajtóanyagtartály, a személyzet részére szükséges gázok (oxigén, nitrogén) és a tiszta víz tartályai. Az űrmodulban alakították ki a 3 fősre tervezett állandó legénységek hálóhelyeit, étkezőjét, WC-jét és tisztálkodó helyét.

A Tienho 1:1-es, két részre széthúzott makettje a 2018-as Csuhaji Repülő- és Űripari Kiállításon. Balról jobbra az elülső dokkoló, attól jobbra a dokkolás optikai céltárgya, illetve az egyik oldalsó dokkoló. Felül az űrsétaajtó sárga kapaszkodója, illetve egy EVA-szkafanderes baba. Az elülső dokkoló és a felső kijárat között a két kisméretű csatlakozó a nehéz modulok kisméretű áthelyező robotkarjainak (Ljappa) „kapaszkodója”. Hátrébb a kisebb átmérőjű henger a Tienho központja, bal oldalán a becsukott napelemmel. A hátsó – nagy átmérőjű – lakó- és kutatóblokk elején a hat giroszkópból látható négy, míg a henger oldalán megfigyelhető a hőcserélő rendszer lemezrendszere.

Mint írtuk, a központi modul a Tienho lesz, melynek induló tömege közel 20 tonna, hossza 16,6 méter, míg legnagyobb átmérője 4,2 m. Hermetikus térfogata 50 m³. Hátsó részén egy hermetikus zsilipkamra/átszállóalagút és ennek végén egy androgin dokkolórendszer található. Ezt veszi körbe a pályaemeléseket lehetővé tevő hajtóműrendszer, illetve ennek üzemanyagtartályai – nem hermetikus térben. Ez az oldal ún. „nedves” oldal, vagyis az ide dokkolt teherűrhajókból lehetséges az üzemanyag-átszivattyúzás. „Előre” tovább haladva található a nagyobb átmérőjű, hermetikus lakó- és kutatóhelyiség a hálókabinokkal, élelmiszerekkel. Tovább haladva, még „előrébb” alakították ki a 3,5 m átmérőjű irányító központot. A modul orr-részén van a 2,8 m átmérőjű, nagyjából gömb alakú másik zsilipkamra, melyen összesen 4 (száraz) dokkolót és egy űrsétaajtót alakítottak ki. Egy dokkoló néz előre, egy-egy „lefelé” a Föld irányába, valamint jobbra és balra, míg az űrséta ajtó „felül” található.

A Tienhón egyébként kívül („alul”) egy nagyméretű, összecsukott robotkar is lesz, belül pedig űrélettani és űrorvosi műszereket és tudományos berendezéseket fog tartalmazni. Ez logikus, hisz Kínának nincs még tapasztalata több hónapos személyzetes repülésekben. Ezért fontos, hogy már az első személyzet munkáját és egészségi állapotát is nyomon kövessék.

A tervek szerint hátulra általában a teherűrhajók, míg előre a személyszállító űrhajók csatlakoznak. A két „oldalsó” dokkolóra fogják áthelyezni egy manipulátor-rendszerrel a szintén az „orra” érkező két nehéz modult. Amikor az űrállomás 2 × 3 fős (azaz egy-egy hosszú távú és látogató) legénységgel dolgozik, akkor a két Sencsou (Shenzhou) űrhajó tipikusan az első és az alsó dokkolón lesz kikötve. Az üzemelés során értelemszerűen egy vagy két Sencsou lesz odafent, hogy veszély esetén mindenkit menthessenek. Ugyanakkor azt is tervezik, hogy Kínában egy Sencsou űrhajó hordozórakétára szerelve folyamatosan startkészültségben lesz, mint mentőűrhajó. (Információink szerint ez már most is így van!)

A Tienho gömb alakú dokkolóegysége. Felül az elülső, szemben az alsó androgin dokkolóberendezések. Az űrsétaajtó a túloldalon van, így az nem látható.

A mostani indítást végző Hosszú Menetelés-5B hordozórakéta elemei még február 22-én érkeztek meg a vencsangi űrközpontba. Meglepő módon nem a (szokásos) Jüanvang-21 vagy -22 (Yuanwang) teherhajók fedélzetén utaztak, hanem a Hszu Jang-16-on (Xu Yang). A startelőkészületek két következő fontos mérföldköve április 20-a és április 23-a volt. Az előbbi napon futott ki bázisáról a Jüanvang-5 (Yuanwang) követőhajó a Csendes-óceánra, míg az utóbbin a CZ-5B rakéta gördült ki a függőleges szerelőcsarnokból.

Az űrállomásrendszer kommunikációját a Föld különböző pontjain elhelyezett állomásokon kívül három geostacionárius adatátjátszó műhold fogja biztosítani. Ezek a Guineai-öböl (Gabon partjai) fölött, az indiai szubkontinens déli csúcsától délre, valamint Új-Zélandtól északra „állnak” az Egyenlítő felett.

A Tienho 1:1-es, űrsétagyakorlatokhoz használt, medencébe süllyesztett makettje a robotkarral.

(Folytatjuk!)