Ázsiai mozaik – 2021. július (2. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, India a világűrben - 2021.08.04 07:15.)

Havi sorozatunk befejező részében képzeletben ellátogatunk a Marsra, a Holdra, Azerbajdzsánba és Indiába.

Csuzsung

Július 16-án a Marson mozgó kínai Csuzsung (Zhurong) 30 m-es közelségbe jutott a leszállószondát védő hővédő kagylóhoz és a landolást a légkörben lassító ejtőernyőhöz. S ha már ott volt, készített fekete-fehér és színes képet is.

A felső kép július 16-án készült, s jól látszik rajta alul a Csuzsung belógó napeleme, felül pedig az ejtőernyő és a hővédő pajzs. Az alsó kép pár nappal a rover platformról való legördülése után született. Balra a Csuzsung rover, jobbra a szállító és leszálló platform. A „szelfihez” egy kis automata kamerát használtak. (Képek: CNSA)

Július 23-án a kínai Mars-orbiter indításának működésének első évfordulóját ünnepelhette, 378 millió km-re a Földtől. A kínai Csuzsung marsjáró ugyanezen a napon már a 585. „levezetett” méterénél tartott a felszínen. A rover immár 68 marsi napnyi működésen van túl (egy marsi nap mintegy 40 perccel hosszabb a földi napnál).

Izrael ismét a Holdra tart

Mint arról korábban már írtunk, az izraeli SpaceIL ismét megpróbálja a sima leszállást a Holdon. Ahogy olvasóink arra emlékezhetnek, az első ilyen próbálkozás (Beresheet Lander) két évvel ezelőtt sikertelen volt. Az újabb űrkísérlet (Beresheet-2 néven) a tervek szerint 2024-ben indulna és teljes költségvetését 100 millió dollárra becsülik. Egy július 12-i bejelentés szerint három szervezet (a Patrick and Lina Drahi Foundation, a Kahn Foundation és a Moshal Space Foundation) együttműködve az Entrée Capitallal összegyűjtötte a fenti összeg 70%-át, azaz 70 millió dollárt. Műszaki érdekesség, hogy a Beresheet-2 nem az első kísérlet egy az egyben való megismétlése lesz! Az izraeliek ezúttal – az asztronautika történetében előszőr – két lander együttes, kötelékben történő leszállását kísérlik meg! S ha ez még nem lenne elég, akkor megemlítjük, hogy az egyik leszállóegység a Hold túlsó oldalán szállna le, amit eddig csak a kínaiak valósítottak meg, egyetlen alkalommal! A két leszállóegység egyenként 120 kg tömegű lesz. A szállító űrszonda a tervek szerint Hold körüli pályára áll és ott öt évig fog működni.

Újabb lépés az indiai űrhajó felé

Július közepén az indiai ISRO újabb (sikeres) hajtóműtesztet hajtott végre a Vikas nevű rakétahajtóművel. A tesztekre azért van szükség, hogy az új GSLV rakéta megkaphassa a „személyzetes repülésre alkalmas” minősítést. Mint ahogy az olvasóink előtt ismert, az indiaiak két automatikus repüléssel tesztelnék a Gaganyaan űrhajót, mielőtt az előszőr embert szállítana (harmadik repülésén). A program komoly késést szenvedett a COVID miatt, s most az ISRO mindent megtesz, hogy az első személyzet nélküli repülésre az idei év utolsó heteiben sor kerüljön! Ebből a szempontból volt kritikus, hogy a GSLV Mk.3 rakéta L110 jelű központi fokozatában használt Vikas hajtómű mostani – 240 másodperces – „égetése” tökéletesen sikerüljön. Az elsődleges elemzések szerint ez így volt, így India újabb lépéssel került közelebb ahhoz, hogy (legkorábban 2023 legvégén) saját bázisáról, saját rakétával és űrhajóval juttasson saját űrhajóst a világűrbe.

A Vikas statikus hajtóműtesztje. (Kép: ISRO)

Egy hír az Azerkozmosztól

Július 13-án közös közleményben jelentette be az Azerkozmosz és a kínai Satelliteherd, hogy ez utóbbi vállalat egy 420 cm átmérőjű antennát szállít Azerbajdzsán űrügynökségének földi állomására. Az Absheron félszigeten található műholdkövető állomás komplett telemetriai, követési és parancsfeltöltési (TTC) képességgel rendelkezik már jelenleg is.