Úton a Sencsou-13 kínai űrhajó
(Rovat: Kína a világűrben - 2021.10.15 18:35.)

Két férfi és egy nő fél éven át tartó küldetésre indult az épülő kínai űrállomásra.

A Kína történetében az első 6 hónapos hosszúságú űrrepülés magyar idő szerint október 15-én, 18:23-kor kezdődött Csiucsüanban (Jiuquan), ahonnan a Sencsou-13 (Shenzhou-13) űrhajót indító Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta a magasba emelkedett. A Tienkung (Tiangong) űrállomásra tartó háromfős személyzet tagjainak nevét csak az előző napon hozták nyilvánosságra – bár kijelölésük a mostani repülésre már 2019 decemberében megtörtént. A parancsnok Csaj Csekang (Zhai Zhigang) vezérőrnagy, társai Je Kuangfu (Ye Guangfu) alezredes, és a személyzet női tagja, Vang Japing (Wang Yaping) alezredes. (Ugyanezt a névsort valószínűsítettük korábbi cikkeinkben, ami nem meglepő, hiszen a mostani trió volt az előző Sencsou-12 repülés tartalék űrhajóscsapata.) Ez a kínai űrrepülés történetének (még csak) a nyolcadik emberes küldetése. A műhold- és űrszondaindításokat is beleszámolva idén eddig 38 alkalommal hajtottak végre űrindítást Kínából, és 99 alkalommal világszerte.

Balról jobbra Je Kuangfu, Csaj Csekang és Vang Japing a startot megelőző sajtótájékoztatón. (Kép: CCTV)

Je Kuangfu (41 éves) újonc, most repül először. 2010-ben választották be a kínai űrhajósok csapatába. Vang Japing (41) 2013-ban (Sencsou-10) a második kínai űrhajósnő volt, most ismét feladatot kapott. Az eddig űrben töltött ideje – több mint 14 nap – alapján ő a mostani személyzet legtapasztaltabb tagja. A parancsnok, Csaj Csekang (55) pedig 2007-ben repült 3 napig a Sencsou-7-tel, az ő nevéhez fűződik az első kínai űrséta végrehajtása. Ez már a második küldetés a kínai űrállomásra, amelynek jelenleg még csak a központi modulja kering a Föld körül. A jövőben azonban rendszeressé válnak majd a féléves időtartamú kínai űrrepülések. Az eddigi időtartamrekordot épp az előző küldetés, a Sencsou-12 résztvevői állították fel 92 nappal.

A közel 400 km-es magasságban keringő űrállomáshoz – most első alkalommal – az alsó, Föld felé néző dokkolóhelyen csatlakoznak. (A Sencsou-12 az űrállomás keringési irány szerinti elülső részénél dokkolt júniusban.) A bázisnál jelenleg két Tiencsou teherűrhajó is tartózkodik, az elülső és a hátsó dokkolóhelyeket elfoglalva. Amikor tehát megérkezik a Sencsou-13, a komplexum már négy különböző űreszközből áll majd: az űrállomás Tienho (Tianhe) nevű alapmoduljából, két teherszállító és egy emberes űrhajóból. Ezt a konfigurációt ábrázolták a Sencsou-13 küldetés jelvényén is.

Az alsó dokkolóra történő csatlakozásnak nem csak az lesz a jelentősége, hogy így a hossztengelyen lehet majd két teher- (vagy egy-egy teher- és látogatókat szállító személyzetes űrhajó), hanem az is, hogy a később érkező két nehéz modult akadálymentesen lehet majd átforgatni a hossztengelyről végső pozíciójukba.

A Sencsou-13 küldetésének fő célja az űrrepülés hosszú távú élettani hatásainak megfigyelésén, az űrállomás berendezéseinek beüzemelésén túl az űrállomás-építéshez használandó technológiák kipróbálása, begyakorlása, például a Tienho modul külsején működő robotkarral végzett műveletek, dokkolások végrehajtása. A programban két vagy három űrséta is szerepel. Vang Japing – előző foglalkozása szerint katonai pilóta – lehet az első kínai nő, aki űrsétát hajt végre. Természetesen egy sor különféle tudományos kísérlet elvégzésére is lesz idejük a fél év során, és az űrprogram népszerűsítésére is találnak majd módot. (Az első repülésén 60 millió gyereknek orbitális fizikaórát tartó Vang Japing a tervek szerint ez alkalommal is tart majd tanórákat az űrből.)

A Sencsou-13 útja az űrállomás-kiépítéshez végzett indítások sorozatában a 11-ből az ötödik. Jövőre nem kevesebb mint hat továbbit terveznek, köztük a Ventien (Wentian) és Mengtien (Mengtian) állandó modulok pályára állítását. Két-két Tiencsou teherűrhajó és Sencsou űrhajó érkezése is várható 2022-ben. Ha jövőre mindhárom modult egybeépítik, a komplexum össztömege eléri a 66 tonnát, ami a Nemzetközi Űrállomásénak mintegy hatodrésze. A csatlakozó űrhajókkal együtt alkalmanként megközelíthetik a 100 tonnás tömeget is. A rá következő évtől kezdve pedig beindul az űrállomás normális programja, rendszeres személyzetváltásokkal.

A startot megelőző sajtótájékoztatón egyébként az is elhangzott, mindkét nehéz modult a Sencsou-14 személyzete fogadja majd (2022-ben). Az is kiderült, hogy a Sencsou-13 és -14 repülései között ismét lesz egy rövid idő, amíg az állomás személyzet nélkül marad, viszont a 15-ös már úgy fog odaérkezni, hogy odafent fog még tartózkodni a 14-es is! Onnantól tehát már folyamatos jelenléttel számolnak a kínai szakemberek az űrállomáson.

Így néz majd ki, ha elkészül a kínai űrállomás. (Fantáziakép: CMSA)

A startot megelőzően kínai részről egyébként ismét hangoztatták, hogy az új űrállomás elvileg nyitva áll külföldi űrhajósok számára is, nemzetközi együttműködés keretében. (Mint jól ismert, Kína nem partner a Nemzetközi Űrállomás programjában, a NASA-t pedig törvény kötelezi, hogy ne működjön együtt a kínaiakkal.) Lin Hszicsiang (Lin Xiqiang), az emberes űrrepülésekért felelős kínai ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) helyettes vezetője szerint már több országból érdeklődtek a közös űrrepülések lehetősége iránt, és már folynak együttműködések űrhajós-kiválasztás és -képzés területén. Konkrét országokról vagy tervezett repülésekről ugyanakkor még nincs szó. Korábban azonban – ahogy márciusban mi is írtunk róla – együttműködési megállapodást írt alá Kína és Oroszország közös holdi kutatóállomásról, és akkor orosz részről elhangzott, hogy űrhajósaik a jövőben akár a kínai űrállomásra is ellátogathatnak.