Ázsiai mozaik – 2022. január (2. rész)
(Rovat: Kína a világűrben - 2022.02.07 08:15.)

Havi sorozatunk második részében a kínai űrállomással és az ország új űrstratégiájával kapcsolatos információkat olvashatnak.

A kínai űrállomás

Január folyamán a Sencsou-13 legénysége sikeresen tesztelt további, az űrállomás építése szempontjából kritikus folyamatokat.

• Január 6-án az űrállomáshoz kapcsolt két teherűrhajó közül az „öregebb”, 2-es számút megfogták a robotkarral és a hosszanti dokkolóról átforgatták az egyik oldalsó dokkolóra, majd visszatették eredeti pozíciójába. (Erre a műveletre majd a nehéz modulok érkezése után lesz szükség).

(Animált kép: CGTN)

• Január 8-án kipróbálták a teherűrhajók manuális dokkolását úgy, hogy az irányítást az űrállomáson lévő űrhajósok végezték. Ehhez lekapcsolták a Tiencsou-2 (Tianzhou-2, TZ-2) teherűrhajót, melyet eltávolítottak az űrállomásmodultól, majd „visszahozták”. A teljes kísérlet mintegy két órán át tartott. (Erre a műveletsorra akkor lehet szükség, ha a teherűrhajó valamiért nem lesz képes automatikusan dokkolni.)

Január 15-én Vang Japing lett az első kínai nő, aki 100 napot töltött el a világűrben. A száz napot két repülés során gyűjtötte össze. A Sencsou-10 (Shenzhou-10, SZ-10) űrhajóval 2013. június 11. és 26. között tartózkodott a világűrben, most folyó repülését pedig 2021. okróber 16-án kezdte. Mint emlékezetes, ő az első kínai nő, aki űrsétát hajtott végre – tavaly november 7-én.

Űrstratégia

Január legvégén jelent meg a következő öt évre vonatkozó kínai nemzeti űrstratégiát ismertető „Fehér Könyv”. A felfedező (exploration) programok között kiemelik a Csang’e-6 holdi talajminta- visszahozatalát és a Csang’e-7 komplex űreszközegyüttes programját. Az már korábban is nyilvánvaló volt, hogy az utóbbi leszállóegység (lander) a hozzá tartozó holdjáróval (roverrel) és ugrálő egység(ekk)el (hopper) (?) a Hold déli pólusvidékén fog települni. Azzal kapcsolatban azonban, hogy a Csang’e-6 hol landol, akár még egy éve is viták voltak. A Fehér Könyvbe azonban már kijelentő módban írták le, hogy – hála az első mintavétel 100%-os sikerének – ezúttal már a déli pólusvidéken fognak próbálkozni. Ezek az űreszközök már mind épülnek.

Szintén az „exploration” témakörbe tartozik, hogy megkezdik az alapkutatást és alaptechnológiák fejlesztését a következő küldetésekhez:

• A Csang’e-8 „holdbázis -előfutár”, amely legkorábban 2027-ben indulhat és többek között holdi porból készítene építőanyagot 3D nyomtatással.
• Egy kombinált aszteroidaminta-visszahozatali és üstökössel randevúzó szonda (Tienven-2), valamint egy-egy
• marsi talajminta-visszahozatali (Tienven-3), és
• a Jupiterhez indítamdó küldetés (Tienven-4).
• Természetesen megemlítik azt is, hogy folytatják a technológiafejlesztést a személyzetes holdraszálláshoz, amelyet az évtized végén terveznek.

Az anyag nemcsak a katonai programokkal nem foglalkozik, de kimaradtak belőle a tervezett (részben kereskedelmi) megakonstellációk is.