Ázsiai mozaik – 2022. március (2. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai műholdak - 2022.04.04 07:15.)

Havi sorozatunk második részében kínai híreket olvashatnak.

Űrállomás

Március 1-jén ismét kifutott Kelet-Kínában található kikötőjéből a Jüanvang-6 (Yuanwang-6) rakétaindításokat és műholdakat követő és kommunikációs átjátszó hajó. Feladata minden bizonnyal a második teherűrhajó visszatérésének (megsemmisítésének), a negyedik startjának és dokkolásának, valamint a soron következő személyszállító űrhajó startjának és dokkolásának nyomon követése.

Március 27-én a Tiencsou-2 (Tianzhou-2) teherűrhajó lekapcsolódott a kínai űrlabor elülső dokkolójáról (lásd képünket), majd 31-én a Csendes-óceán déli része felett belépett a légkörbe, hogy megsemmisüljön. Az automatikus teherűrhajó még 2021 májusának legvégén állt pályára, és tíz hónapos repülése alatt nem csak ellátmányt szállított fel (pl. 3 havi élelmet és két űrsétaszkafandert), hanem több technológiai kísérletben is részt vett. Végzett automatikus és űrhajósok által (táv)irányított dokkolást, szivattyúztak róla át üzemanyagot és végzett pályaemelést. Végül (a nagy robotkarral) sikeresen mozgatták el a hossztengelyi dokkolóról és vissza. A hermetikus tehertérben felszállított rakomány tömege közel 4,7 tonna, míg az üzemanyagé 1,95 tonna volt. Leválása előtt a fent lévő személyzet megtöltötte hulladékkal, szeméttel.

Közben a két férfiből és egy nőből álló állandó személyzet tagjai már csomagolnak, intenzívebben sportolnak mint eddig, és lassan megkezdik az űrállomás konzerválását is, hogy azután majd április közepén visszatérjenek bolygónkra.

A Tiencsou-4 teherűrhajó indítása a Sencsou-13 (Shenzhou-13) űrhajó visszatérése után (talán 2 héttel?) várható, majd ezt követi a második 180 napos repülésre készülő kínai személyzet a Sencsou-14 fedélzetén. Az ő feladatuk lesz mindkét nehéz tehermodul (Ventien és Mengtien) fogadása és oldalsó dokkolókra fogatása (tavasszal és ősszel). Az ősszel indítandó Tiencsou-5 teherűrhajó – egy március 30-i bejelentés szerint – öt kisműholdat (CubeSatot?) is magával visz.

Űrkutatás

Március 1-én Hofejben (Hefei) megnyílt a kínai Mélyvilágűr Kutatási Laboratórium (Deep Space Exploration Laboratory). Az intézmény gazdái a Kínai Nemzeti Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA), Anhuj (Anhui) tartomány, és a Kínai Tudományos és Műszaki Egyetem. Ahogy azt neve is sejteti, az intézmény legfontosabb feladata a távolabbi világűr kutatásához és oda küldött űreszközök fejlesztéséhez szükséges alapkutatás és berendezésfejlesztés. A CNSA bejelentése szerint egyik első feladatuk a kínai holdprogram negyedik fázisának (azaz a személyzetes leszállásnak), a Nemzetközi Holdkutató Állomásnak, valamint a Naprendszer egyes térségeit kutató szondáknak a fejlesztése.

Március 14-én a Vu Vejzsen (Wu Weiren), a kínai holdprogram főkonstruktőre sajtótájékoztatón pontosított néhány korábban már ismert információt, illetve tett néhány új bejelentést:

• A Csang'e-6 (Chang'e-6) által a déli pólusvidékről a Földre visszahozni szándékozott talajminta mennyisége elérheti a 2 kg-ot.
• A Csang'e-7 és -8 szintén a déli pólushoz indul (ezt eddig is tudtuk), de most röviden jellemezték fő feladatukat. Ezek szerint a 7-es tulajdonképpen holdi erőforrás-kutató lesz, míg a 8-as már a kitermeléshez szükséges technológiákat fogja kipróbálni (kicsiben).
• Azt is bejelentették, hogy a Csang'e-8 keretében tervezett „hopperek” elsősorban kráterek aljában fognak leszállni, hogy ott víz után kutassanak.
• A Csang'e-6 és -7 legújabb startidőpontja 2025…

Legkorábban 2023 közepén indulhat a Kínai Tudományos Akadémia vezetésével készülő Einstein Probe (EP) nevű röntgen asztrofizikai (röntgen-) műhold. Célja nagy energiájú tranziens jelenségek felfedezése és változó objektumok nyomon követése. Ehhez az 1400 kg tömegű eszközt 600 km magas Föld körüli pályára helyezik. Az EP március 25-én teljesítette a Critical Design Review-t. Az űreszköz fedélzetén egy kínai fejlesztésű nagylátószögű röntgenteleszkópot (WXT) és egy európai fejlesztésű (kisebb látószögű, gyorsan aktiválható) ún. „Follow-up” röntgentávcsövet (FXT) helyeznek el. A WXT látómezejének nagysága 3600 négyzetfok lesz. Az FXT megvalósításán az ESA és Németország (Max Planck Institute) szakemberei dolgoznak.

A műhold precíz pálya- (orbit) és térbeli helyzetének (attitude) meghatározásában a kínai Beidou műholdas helymeghatározó rendszert, és a franciák földi telepítésű VHF-hálózatát fogják használni. (Ez utóbbit a kínai–francia SVOM röntgenműhold is használni fogja. A SVOM indítása szintén 2023-ban várható, és lesz bizonyos szinergia közte és az EP között.)