Pályán a második kínai űrállomásmodul
(Rovat: Kína a világűrben - 2022.07.24 08:35.)

Vencsangból sikeresen indult a Ventient szállító CZ-5B-Y3 rakéta. Az új modul hamarosan csatlakozhat a mintegy 380 km magasan keringő Tienhóhoz.

(Kép: CCTV)

A start időpontja július 24-én magyar idő szerint 8:22 volt. Ezt megelőzően, július 17-én 16:59-kor a pályán lévő központi modulról lekapcsolták a 2021 szeptembere óta fent lévő Tiencsou-3 (Tianzhou-3) nehéz teherűrhajót. Az anno több mint 6 tonna utánpótlást szállító és 13,5 tonna starttömegű űreszközt később beléptetik a Föld légkörébe, ahol megsemmisül. Július 18-án a Ventien (Wentian) modult szállító rakétát kigördítették a függőleges szerelőcsarnokból és az átgurult a startállásba.

A Ventien (képünkön) részben tartalékja lesz a Tienhónak. Ellátták térbeli orientációs és vezérlő berendezésekkel, valamint tartalék „irányítóközponttal” az „orr-részben” (a Tienhóval átellenes végén). A központi modulhoz hasonlóan saját nagynyereségű és forgatható antennával rendelkezik a gyors adatátvitelhez, s ami talán a legfontosabb, kialakítottak rajta egy zsilipkamrát űrsétaajtóval. A tervek szerint az űrhajósok a jövőben elsődlegesen ezt, és nem a modulokat összekapcsoló gömböt fogják az űrsétákhoz használni.

A hermetikus részben elhelyeztek néhány „szekrényt” (racket), melyek a különféle kísérleti eszközöket, berendezéseket tartalmazzák, valamint (a látogató személyzetek) számára kialakítottak három hálókabint. A rackek nagyjából felét majd a később indítandó Mengtien (Mengtian) modul, míg jó 30%-át a Ventien tartalmazza. Az űrhajósok vizsgálatára szánt elsődleges orvosbiológiai „szekrény” viszont a Tienhóban található, azt a korábbi és jelenlegi Sencsou személyzetek használják is.

Mind a Ventien, mind pedig a Mengtien tartalmaz kívül (a hermetikus henger és a napelemeket tartó „orrkúp” között) egy olyan „palástot”, melyre a különféle, űrbe kihelyezendő kutatási és kísérleti berendezések rakhatók fel űrsétával, illetve majd át a robotkarral a jövő teherűrhajóinak külső részéről. Ezekből a Ventien esetében kevesebb van, hisz itt a palást nem öleli körbe a modul testét, ugyanis kell a hely az űrsétaajtónak.

A rengeteg kutatóeszköz és kísérleti berendezés miatt komoly áramigény van a 2. és 3. nehéz modulokon. Ezeken ezért a Tienhóénál jóval nagyobb napelemszárnyak találhatók, melyek fesztávolsága 30 méter, azaz olyan hosszúak, mint egy vízilabdapálya.

A Tienkung (Tiangong) űrállomás makettje. Leghátul (teljesen homályosan) egy hosszirányban dokkolt Tiencsou nehéz-teherűrhajó. Előrébb a Tienho központi modul, melynek „orrán” a közel gömb alakú dokkoló/zsilipkamra látszik. Ennek felső részén található az űrsétaajtó, elöl (a hossztengelyben) pedig egy Sencsou (Shenzhou) személyszállító űrhajó. A dokkolóhoz jobbról csatlakozik a Ventien, balról a Megntien modul. Napelemeik, robotkarjaik és (takart) szélessávú parabolaantennáik azonosak. Viszont jól megfigyelhető, hogy a Mengtien hermetikus hengere hosszabb – hisz ott belül több „szekrény” (rack) lesz –, míg a Ventiené rövidebb, hisz hely kell a zsilipkamrának az űrsétákhoz. A Ventienen látszik is felül az űrsétaajtó. (Forrás: CGTN tévéközvetítés képernyőképe)

Készülnek a Tienkung űrállomás hermetikus moduljaiba szánt tudományos-kutató egységek, a „szekrények”

Összefoglalva a három modult tehát a következőképpen jellemezhetjük:

• A Tienho az elsődleges irányító és a modulűrállomás üzemeltetésért felelős modul, mely egyúttal a hosszú távú legénységek lakóhelye, sport- és orvosi „szobája”.
• Az októberben (?) induló Mengtien a fő kutatómodul, hisz itt helyezik majd el a legtöbb belső és külső kutatóeszközt és berendezést.
• A most pályára állított Ventien pedig egy olyan „öszvér”, mely a Tienho tartalékja, a Mengtiennek pedig kiegészítője (hisz itt található a második legtöbb kutatóeszköz és berendezés).

Fent a Ventien, lent a Mengtien elrendezése

Az egyelőre nem világos, hogy a Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) rakétának az űrállomással együtt (alacsony) Föld körüli pályára kikerülő központi fokozatát megkísérlik-e valahogy irányítottan a légkörbe süllyeszteni, vagy sem. Mint emlékezetes, a rakétacsalád első és második példányai (Y1 és Y2) az új generációs űrhajómakett, illetve a Tienho sikeres pályára állítása után 1-2 héttel, irányíthatatlanul „estek le”. Miután a fokozatok még hajtóanyag nélkül is 21,3 tonnásak, hosszuk pedig 30 méter, ezek voltak az űrhajózás történetének legnagyobb ellenőrizetlenül a Földre zuhanó kiégett rakétái. (Bajt szerencsére nem okoztak.)