Ázsiai mozaik – 2022. szeptember (1. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Űrpolitika , Az űrállomás és az USA - 2022.10.06 06:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai, csendes-óceáni és közel keleti térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, de talán nem érdektelenek.

A három kínai űrhajós

A Sencsou-14 személyzetének két tagja szeptember 17-én végrehajtotta a trió második űrsétáját (EVA). Ezúttal az újonc Caj Hszücsö (Cai Xuzhe, aki a legénység első EVA-ját belülről biztosította) nyitotta ki a Ventien modul űrsétaajtaját, pekingi idő szerint 13:35-kor. Az űrséta másik résztvevője a parancsnok, Csen Tung (Chen Dong) volt, míg a műveletet belülről Liu Jang (Liu Yang) felügyelte. A két tajkonauta további lábtartót szerelt fel a robotkarra és elvégezték egy a hőszabályozó rendszer részét képező szivattyúrendszer külső illesztését is. Végül az ajtóra kívülre egy vésznyitó kart szereltek, melynek segítségével az ajtó kívülről is nyitható szükség esetén. (Egyébként az időszámítással valami gond lehet a kínai sajtóban, mert „13:35-ös űrsétaajtó-nyitásról” beszélnek, majd arról, hogy „15:33-ig a két űrhajós kint volt”. Végül hozzáteszik, hogy „17:47-re az 5 órás űrséta befejeződött”. Hogy a fentiekből, hogy jön ki egy 5 órás űrséta, azt a tisztelt olvasókra bízzuk. – A szerző megj.)

Szeptember közepén a Sencsou-14 űrhajósai először fogyaszthattak friss salátát a kínai űrállomás fedélzetén. A magokat nem sokkal júniusi megérkezésük után vetették el. Képünkön a háromfős személyzet parancsnoka mutatja az egyik salátalevelet a tévénézőknek. Ez egyébként nem az első kínai „orbitális betakarítás”, hisz 2016-ban a Tienkung-2 űrlabor fedélzetén már többféle élelmiszernövény termesztését is megpróbálták.

Kínában a személyzetes űrprogram hivatalos születésnapjának 1992. szeptember 21-ét tekintik. Ekkor döntött úgy a politikai bizottság, hogy elindítanak egy háromlépéses programot. Az első lépés az űrhajós saját űrhajóval Föld körüli pályára juttatása, majd visszahozatala. A második egy orbitális kutatólabor kialakítása, míg az utolsó a folyamatos Föld körüli jelenlét egy modulűrállomással. Az első lépést végül Jang Li-vej teljesítette a Sencsou-5-tel 2003 októberében. A második lépést a Tienkung-1 és Tienkung-2 2011-es, illetve 2016-os startja jelezte. Jelenleg a harmadik szakasz tanúi lehetünk, hisz folyik a modulűrállomás kiépítése. [Korábban volt két – viszonylag gyenge – próbálkozás tajkonauták űrbe juttatására. Az egyik a nagyon rövid életű 714-es projekt volt, melyben kétszemélyes (az amerikai Geminire hajazó) űrhajó építésével próbálkoztak, és űrhajós-kiválogatás és -képzés is folyt a 60-as évek végén, az 1972-es programtörlésig. A másik terv sokkal szerényebb volt. Ebben egyetlen űrhajós űrbe juttatásával kalkuláltak az átalakított FSW visszatérő holdak (filmre dolgozó katonai felderítő holdak) átalakításával. Ez a program 1978 és 1980 között zajlott, de sok eredménye ennek sem volt. Ezekről másfél éve, kétrészes cikkben emlékeztünk meg: az első és a második rész itt olvasható.]

Mindenesetre idén szeptember 21-én a kínai modulűrállomáson tartózkodó három űrhajós az alkalomra készített bélyegek és emlékbélyegző bemutatásával emlékezett meg a 30. évfordulóról.

Török és szaúdi űrhajósok

A szeptemberi Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (IAC) Axiom Space ünnepélyes keretek közt két állammal is aláírt azok űrhajósainak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) juttatásáról szóló szerződést.

Szeptember 19-én az Axiom Space elnök-vezérigazgatója, Michael Suffredini először Törökország képviselőivel (Mehmet Fatih Kacir ipari és technológiai miniszterhelyettes, Serdar Huseyin Yildirim, a TUA elnöke, és dr. Mesut Gokten, a TUBITAK ÜZAY igazgatója) írt alá egyezményt. Ennek értelmében Törökország 100. születésnapja környékén elindulhatna az első török a világűrbe. Ahogy azt a török résztvevők jelezték, az űrhajós repülését egy 10 évesre tervezett űrprogram részének tekintik, melynek része lesz egy űrszonda „kemény” landolása (nekirepülése?) a Hold felszínének, illetve kutatóeszközök és kísérletek kifejlesztése a török asztronauta részére. Az űrhajósjelöltek válogatását a TUBITAK ÜZAY vezeti az Axiom Space szakmai támogatása mellett. A válogatás, kiképzés és a tervezett repülés menetrendjével kapcsolatban nem hangzott el információ. Mint az olvasóink előtt talán ismert, az Axiom már aláírt hasonló „nemzeti űrhajós” felkészítése és utaztatása kapcsán szerződéseket hazánkkal és az Egyesült Arab Emírségekkel. Talán arra is emlékeznek, hogy korábban mind Magyarország, mind pedig Törökország az orosz Roszkoszmosznál próbálkozott. Egyik ország esetében sem ismert, hogy miért szakadtak meg ezek a tárgyalások.

Három nappal később Suffredini már a szaúdi űr(kutatási) bizottság képviselőivel írt alá egy hasonló szerződést. Ebben az esetben „két űrhajósról” beszélnek, „akik közül az egyik nő”, és legkorábban 2023-ban indulhat a világűrbe, várhatóan mintegy két hetes repülésre. (A második hivatásos magyar és második hivatásos emirátusi űrhajós esetében egyaránt „hosszabb távú” űrrepülésről van szó .)