Ázsiai mozaik – 2022. december (3. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai műholdak , A nemzetbiztonságért - 2023.01.05 07:15.)

Havi sorozatunk befejező részében kínai híreket olvashatnak.

Űrállomás

December 12-én jelentette a Hszinhua (Xinhua) hírügynökség, hogy átadták a kutatócsoportoknak a Sencsou-14 (Shenzhou-14) személyzete által a kínai űrállomásról visszahozott kutatási és kísérleti anyagokat. A csomagok között három olyan volt, melyek rizst és a káposztafélék családjába tartozó lúdfüvet (Arabidopsis) tartalmaztak. A rizsszemek 120 napig növekedtek az űrállomáson a súlytalansági és a földinél nagyobb sugárzási környezetben. További négy táska különféle (konténert nem igénylő) anyagokat tartalmazott. Több olyan (közelebbről meg nem nevezett) „tétel” is volt a visszahozott minták között, melyek viszont már 590 napot tartózkodtak a Föld körüli pályán.

A Hszinhua december 13-án egy viszonylag hosszú interjút közölt Liu Pojang (Liu Boyang, 32) kínai asztrofotóssal. A beszámolóban több csillagászati fotóját is közölték. Mi most azt a mozaikját mutatjuk be, melyet a kínai űrállomásról 2022 áprilisa és decembere között készült felvételekből raktak össze. (A 2022. július 20-i képen az űrállomás épp a Nap előtt haladt el!)

A képsorozat jól mutatja az űrállomás fejlődését. Az áprilisi felvételeken a központi modult egy-egy személy- és teherűrhajóval látjuk. A nagyon jó minőségű augusztus 1-jei fotón a központi modul egyik végén a Sencsou űrhajó, másik végén (az akkor még hossztengelybe kapcsolt) Ventien (Wentian) modul látható („nagy T konfiguráció”). Az október 18-ai felvétel már az „égi csizmát” mutatja, az oldalra forgatott (hosszabb napelemekkel ellátott) Ventiennel. November 3-án a „hosszú szárú csizma” már azt jelzi, hogy a hossztengelyre megérkezett a Mengtien (Mengtian) modul, melynek átforgatása után kialakult a végleges („nagy T”) alak (lásd a november 7-ei felvételt).

Kisműholdak

November közepén – öt darab Csilin-1 Kaofen-03D (Jilin-1 Gaofen-03D) indítása kapcsán – még azt írtuk, hogy „a teljes Csilin-1 műholdsereg a tervek szerint 2030-ig 138 darabosra bővül. Ezzel szinte folyamatosan szemmel tudják majd tartani az egész földfelszínt, nagy térbeli és időbeli felbontással.” Nos, ebben azóta változás van. A helyzet ugyanis az, hogy a Csilin tartományban székelő Csang Guang Satellite Technologies (a holdak tulajdonosa) még 2022 októberében jelentős – 375 millió dolláros – tőkeemelést tudott végrehajtani. Ennek köszönhetően nem csak felgyorsíthatják a konstelláció kiépítését, de jelentősen megnövelhetik az abban lévő műholdak számát is. Novemberben még úgy nézett ki, hogy a 138 darabos – TELJES – konstelláció 2030-re készülhet el. Az új tervek szerint ezt a számot már akár az idén elérhetik, és az immár 300 darabosra bővített rendszernek (!) akár már 2025-re (de legkésőbb 2026-ra) el kell készülnie!

A konstelláció kibővítése egyáltalán nem független az orosz–ukrán háborútól. Kína ugyanis – látva azt, hogy a NATO és Ukrajna hírszerző és felderítő szervezeti milyen intenzitással használják a nagyfelbontású amerikai és európai polgári térképező műholdak (Maxar, Black Sky, Pléiades-Neo) adatait – nem szeretne lemaradni. Még 2022 áprilisában történt, hogy a (kínai) Népi Felszabadító Hadsereg napilapjában megjelent egy cikk arról, hogy ezeknek a cégeknek köszönhetően mind az USA, mind a NATO „elmossa a határokat” a katonai és polgári felderítő műholdak között. (Az előbbiek jóval kisebb számban állnak rendelkezésre, de felbontásuk jobb – pl. nem csak légijármű típus, de akár változat azonosításra is alkalmasak –, és közülük sok nem optikai vagy radaros távérzékelésre, hanem elektronikai adatgyűjtésre, lehallgatásra alkalmas. Az utóbbiak között lehallgató, ill. elektronikai adatgyűjtő nemigen található, és a fényképező, illetve radarképalkotó holdak felbontása is rosszabb mintegy fél-egy nagyságrenddel. Viszont jóval nagyobb számuk miatt gyakrabban tudják meglátogatni a célterületeket. – A szerző megj.)

A kínai fegyveres erők tehát felismerték, hogy fel kell venniük a kesztyűt és minden bizonnyal jelentősen támogatják az erre alkalmas vállalkozásokat. Ez is magyarázhatja a megnövekedett befektetői kedvet. Ahhoz pedig, hogy értelmezni tudjuk a fenti két számot (138, illetve 300), érdemes tudni, hogy jelenleg mintegy 300 különféle kínai (állami és magán, optikai és radaros) képalkotó műhold van Föld körüli pályán, és ez a szám tartalmazza a Csilin-1 Kaofen konstelláció már fent lévő eszközeit is. Szóval az évtized végén a kínai földmegfigyelő holdak száma közel 500 lehet!

Előző havi mozaikunkban beszámoltunk egy kisméretű kínai műhold indításáról: „A kínai űrállomásról történt lekapcsolódása után nem sokkal a Tiencsou-4 teherűrhajó útjára bocsátott egy kisméretű műholdat. A Csehszing-3A (Zhixing-3A) pályára állításról a kínai űrügynökség nem számolt be.” Nos, úgy tűnik, hogy a módszert ismét használták! December 22-én jelentette az XNA hírügynökség, hogy a Tiencsou-5 automatikus teherűrhajó december 18-án sikeresen pályára állította (kilökte) a 12 kg-os Macao Student Science Satellite-1 nevű oktatási kisműholdat. (A Hszinhua fenti fotóján az űreszköz makettje 2019 decemberében, a Macau University of Science and Technology kiállításán látható.)