A titkos kínai űrrepülő manőverei
(Rovat: Kína a világűrben - 2023.05.13 07:15.)

Május elején, 276 napos küldetés után landolt a tavaly augusztusban indított kínai űrrepülő. Hivatalos információ nem látott róla napvilágot, de követéséből azért le lehet vonni néhány érdekes következtetést.

Ezt tette az amerikai Leolabs magánvállalat, amely radaros megfigyelőhálózata segítségével gyűjt adatokat az alacsony Föld körüli pályákon keringő űreszközökről. A cég számára kitűnő tesztnek bizonyult a kínai mini-űrrepülőgép követése.

A második repülését teljesítő kisméretű kínai űrrepülőgép sikeres vízszintes leszállásáról legutóbbi ázsiai hírmozaikunkban röviden már említést tettünk. Hosszabban nehezen is írhattunk volna róla, hiszen igen kevés információ érhető el vele kapcsolatban. Néhány nem hivatalos adat – például a méreteiről – azért közvetett módon kideríthető volt, erről is írtunk már tavaly év vége felé. Mindezek alapján annyi azért valószínűnek tűnik, hogy a kínaiak először 2020-ban kipróbált automata, visszatérő űrjárműve nagyon hasonló a Boeing által épített amerikai X-37B-hez – amelyről a program katonai jellege miatt ugyancsak kevés konkrétumot lehet tudni.

A kínai mini-űrrepülőgép 2022. augusztus 4-én indult második útjára. (Az első rövid, négy napig tartó tesztrepülése két évvel korábban, 2020 szeptemberében volt.) Még tavaly október végén az Amerikai Űrhaderő követési adatai felfedték, hogy az űrrepülőtől elvált egy másik űreszköz. Ez az 54218 NORAD azonosítót és a 2022-093J COSPAR azonosítót kapta, az utóbbi nyomán röviden nevezzük csak J-nek. A Leolabs szerint az űrrepülő és a J jelű objektum legalább két, de talán három alkalommal vett részt megközelítési és feltehetően dokkolási manőverekben.

A kínai űrrepülő (kék pontok) és a vele kötelékben repülő másik objektum (J; piros pontok) manőverei 2022 novemberében, a Leolabs követési adatai alapján. (Kép: Leolabs)

A pályán végzett kísérletek első időszaka tavaly november–decemberben zajlott. A két űreszköz vagy összekapcsolódott, vagy nagyon szoros közelségben repültek. A feltételezett dokkolás időpontja november 25. vagy 26. Egy újabb hasonló manőver idén január 10-én történhetett. Végül február–márciusban figyeltek meg efféle műveleteket. A jelek szerint a J műhold is rendelkezett saját meghajtással, így képes volt az „anyaűrrepülőjétől” független pályamódosításokra is. Erre több (legalább öt) alkalommal is találtak bizonyítékot a mozgását szemmel tartó szakemberek a Leolabs cégnél.

A kínai űrrepülőgéppel végzett műveletekre, főleg a befogási és dokkolási manőverekre, külföldön is kétségtelenül figyelnek. Ahogyan nyilván Kínában is figyelemmel kísérik az amerikai X-37B hasonló jellegű tevékenységét. Mind a kínai, mind az amerikai illetékesek titkolóznak a saját programjaikkal kapcsolatban, amelyekben hasonló technológiákat és képességeket tesztelnek mindkét országban. A szokásos aggodalmak is megismétlődnek, csak épp ellenkező előjellel: mindenki azt feltételezi, hogy a másik fél űrbeli fegyverkezésre alkalmas módszereket próbál ki. Az X-37B-ről is tudni lehet, hogy eddigi repülései során kibocsátott önálló műholdakat. A kínai űreszköz gyártója, a CASC (China Aerospace Science and Technology Corporation) közleményében mindenesetre hangsúlyozta a világűr békés célú, gazdaságosabb felhasználását, mint a program fő célját.

Valahogy így nézhet ki a Senlung (Shenlong) néven is emlegetett kínai mini-űrrepülőgép. (Fantáziakép: Erik Simonsen / Getty Images)

A kínai űrrepülő május 8-án landolt Hszincsiang (Xinjiang) tartomány területén, a Lop Nor katonai bázison. A Leolabs követési adatai szerint világidőben (UTC) 0:18 és 0:20 közé eshetett az esemény időpontja. A cég áprilisban a pálya változásaiból már „előrejelzést” tudott adni a közelgő visszatérésre.