Kínai űrrizs
(Rovat: Kína a világűrben, Mezőgazdaság - 2024.12.09 07:15.)

A megszokottnál táplálóbb, űrben járt vetőmagból nemesített rizst takarítottak be Kínában.

Erről számolt be november elején a Hszinhua (Xinhua) állami hírügynökség, felidézve a kínai űrszakemberek hagyományosan sikeres kutatási területét, a világűrben génmutációknak kitett növényfajták termesztését.

A tudósítás egy sanghaji növénynemesítési központról szól, ahol több mint 100 napos növekedés után a rizskalászok megsárgultak és teljesen beértek. A vetőmagok korábban egy közel fél éven át tartó nemesítési kísérlet tárgyai voltak, amelyet a kínai Tienkung (Tiangong) űrállomás fedélzetén végeztek 2022-ben. A rizsmagokat a Földre való visszatérésük után ültették el, a növények pedig a közelmúltban bőséges termést hoztak.

A kutatók elmondták, hogy két éve az űrállomás Ventien (Wentian) moduljának felbocsátásakor hat rizsmagot küldtek fel az űrbe. Ezekből az űrhajósok közreműködésével összesen 59 rizsszemet termesztettek, majd visszahozták azokat a Földre. Az űrállomáson nemesített magvak tekinthetők tehát az első generációnak, amelyekből a legjobb minőségűeket kiválogatták. A második generációt az ezekből már a Földön, szabályozott klímájú konténerben termesztett magok jelentették. A következő körben mintegy 10 ezer új vetőmagot kaptak, amelyekből immár mezőgazdasági körülmények között neveltek növényeket – a termés lett a harmadik generáció.

Az, hogy az űrben termesztett magvak még képesek voltak szaporodni a Földön, biztató eredmény az űrkörnyezetben való élelmiszer-termelés szempontjából. Az űrbeli nemesítés azt jelenti, hogy a súlytalanságnak és a kozmikus sugárzásnak kitett magvakban az űrrepülés alatt génmutációk alakulnak ki. Amikor a magvak visszatérnek a földi laboratóriumba, a szakemberek megvizsgálják és értékelik ezeket. Az elterjedt fajtákhoz képest ezeknek lehetnek kedvező tulajdonságaik, amelyek a gazdálkodók körében kedveltebbé teszik őket. Például nagyobb nagyobb terméshozamot lehet elérni velük vagy a tenyészidejük lesz rövidebb, esetleg ellenállóbbá válnak bizonyos betegségekkel szemben. A génmódosítási eljárásokkal ellentétben itt nincs másfajta élőlényből származó vagy mesterségesen előállított gének beépítéséről, csak a saját gének mutációjáról.

Milyen ízű az űrrizs? A kutatást a Kínai Tudományos Akadémia sanghaji Molekuláris Növénytudományi Kiválósági Központjában vezető Cseng Hujcsiung (Zheng Huiqiong) szerint édesebb, mint a „földiek”. A kutatócsoport felfedezte, hogy az űrben nemesített magvak glükóz- és fruktóztartalma lényegesen, ötször-hatszor magasabb, mint a közönséges magvaké. Emellett az űrben nemesített magvak valamivel több fehérjét is tartalmaztak, mint a földi nemesítésűek. Ugyanakkor a rizsnövények leveleinek eltérő sűrűsége megnehezíti a kellő sűrűségben való vetést, ennek kiküszöbölése további kutatásokat igényel majd.

Cseng Hujcsiung (jobbról a második) és munkatársai a rizsnövények fejlődését tanulmányozzák. (Kép: Xinhua / Zhang Jiansong)

A Tienkung űrállomáson 2022-ben sikeresen elvégzett 120 napos rizskísérlet az első alkalom volt, hogy a rizst a csírázástól a szaporodásig, a növény teljes életciklusán át termesztették a Föld körüli pályán. Korábban ilyesmit csak lúdfűvel (Arabidopsis), repcével, borsóval és búzával sikerült elérni a Nemzetközi Űrállomáson. A rizs termesztése nagy kihívást jelent az űrben, teljesen zárt környezetre van hozzá szükség. A fotoszintézishez szükséges fényt, valamint a levegőt és a vizet az űrhajósok segítettek adagolni.

A Tienkung űrállomás Ventien kísérleti moduljában növekedő rizs 2022. augusztus 29-én. (Kép: CNSA)

Kína korábban is úttörő szerepet játszott az űrbeli növénynemesítés területén, az eredményeket pedig alkalmazzák a mezőgazdasági termelés gyakorlatában. Az első ilyen kísérletet 1987-ben hajtották végre, amikor növényi magvak csomagjait egy visszatérő műholdon tették ki a kozmikus sugárzásnak. Azóta már több száz növényfaj magja utazott el számos kínai űreszközön, a visszatérő automata műholdaktól kezdve az emberes Sencsou (Shenzhou) űrhajókig.