Ázsiai mozaik – 2024. november (2. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2024.12.13 07:15.)

Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Befejezésül néhány „kis színes” Kínából.

A kínai űrállomás

November 5-én számolt be a kínai Science and Technology Daily arról, hogy a Sencsou-18 (Shenhou-18) űrhajósai 34,6 kg különféle kísérleti anyagot hoztak vissza a Földre. Ezek között mikroorganizmusok, fejlett ötvözetek és nanoanyagok egyaránt találhatóak. A hazahozott különféle anyagok és eszközök száma 55 volt, és azok 28 tudományterület kísérleteinek eredményei. Ezek között találhatóak élet- és anyagtudományi, illetve súlytalanságban kapott égési és olvasztási anyagok és eszközök egyaránt. Olyan érdekes élő organizmusok is megtalálhatóak a világűrt megjártak között, mint sziklafúró mikroorganizmusok, vagy éppen sugárzásnak ellenálló mikrobák.

November 19-én jelentette a Kínai Személyzetes Űrprogramok Ügynöksége (China Manned Space Agency), hogy a Tiencsou-7 (Tianzhou-7) teherűrhajó – melyet még november 10-én választottak le a Tienkung (Tiangong) űrállomásról – bő egy hetes önálló repülés után november 10-én belépett a Föld sűrű légkörébe és megsemmisült. Arról, hogy ezalatt az egy hét alatt milyen kísérleteket végeztek vele, semmit nem közöltek. Mindössze annyi tudható, hogy útjára bocsátott egy kis oktatási műholdat.

Ugyanekkor hangzott el, hogy jelenleg az űrállomáshoz a Tiencsou-8 kapcsolódik, mely a Sencsou-19 űrhajósainak vitt ellátmányt és kutatási anyagokat. Az utánpótlás mennyisége annyi, hogy az egy háromfős személyzetnek akár kilenc hónapig is elegendő legyen. A teherűrhajóban összesen 80 csomag található 458 kg össztömegben 36 fedélzeti kísérlethez, illetve kísérletsorozathoz.

A november közepén Csuhajban (Zhuhai) rendezett repülési és űrhajózási kiállításán bemutatták a Haoloong kisméretű, személyzet nélküli teherszállító űrrepülőgép (inkább emelő test, lifting body) makettjét. Ahogy arról korábban írtunk, a kínai űrállomás jövőbeni kiszolgálását szeretnék megtámogatni két kisebb méretű, gyakrabban indítható, részben többször felhasználható (azaz legalább főbb elemeiben visszatérni és így valamennyi terhet is hazahozni képes) teherűrhajókkal. A versenyben ketten maradtak, egyikük a korábban inkább csak repüléssel foglalkozó AVIC (Aviation Industry Corporation of China) a Haoloonggal. Október közepén mindkét céggel szerződést kötöttek, hogy elkészítsenek egy-egy magas integritású kísérleti példányt.

Csak november 21-én közölték, hogy a negyven nappal korábban (!) Kínába sikeresen visszatért Sicsien-19 (Shijian-19) automatikus technológiai műholdon kipróbáltak egy felfújható űrmodult. Az űreszköz még szeptember 27-én állt Föld körüli pályára, és október 10-én landolt a Góbi-sivatagban lévő Tungfeng (Dongfeng) leszállási területen. A jövőben űrállomás(ok) és holdbázis(ok) gyors bővítésére alkalmas – az amerikai Bigelow Aerospace felfújható moduljához hasonlatos – eszközről persze túl sok mindent nem mondtak el. Körülbelül annyi derült ki, hogy azt az űrállomást is fejlesztő CAST alakította ki, és összehajtva utazott az alacsony Föld körüli (LEO) pályáig, illetve, hogy többrétegű anyagból készült… A képek alapján az egyértelműnek tűnik, hogy jóval kisebb, mint a Bigelow ISS-hez kapcsolt BEAM modulja. [Az biztos, hogy a kínai űrállomáshoz a következő modul nem felfújt lesz, hanem az első (fő) modul földi tartalék példányából kialakított egység. Ezen szintén több dokkolóegység lesz, hisz hosszú távon az összes egység (személyzetes és teherszállító űrhajók, valamint űrállomásmodulok) együttes tömege majd elérheti a 180 tonnát, azaz a jelenlegi maximális szám dupláját! – A szerző megj.].

A Sicsien-19-ből kiemelkedő „lufikabin”. (Fotó: CAST)

Kína a Holdon

November közepén jelentette be a Kínai Űrügynökség, hogy az űrállomásukhoz küldött Tiencsou-8 teherűrhajó rakományában helyet kaptak a Wuhan Huazhong University kutatói által kialakítottak különféle kis téglák. Ezeket majd az űrállomás külső részén helyezik el, azt vizsgálva, hogy azok miképp reagálnak a világűr extrém hőmérsékleti és sugárzási viszonyaira. A kutatás célja a majdani kínai holdbázis lehetséges építőanyagainak kifejlesztése. A szakemberek különféle – a Holdon előforduló – anyagokból „gyúrták” össze a különféle „téglákat”. Ezek között természetesen több olyan is található, mely bazaltot tartalmaz. A téglák kialakításakor a Csang’e-5 (Chang’e-5) által Földre szállított holdi minták elemzésének eredményeit használták. A tervek szerint a kísérletsorozat három éven át tart majd, és évente hoznak vissza mintákat földi elemzésre. [Az biztosnak tűnik, hogy a végleges téglatípust (típusokat) majd automatikus űreszközökön a Holdon is tesztelni kell, hiszen ott az extrém hideg, vagy extrém meleg hőmérsékletek sokkal tovább tartanak, mint egy Föld körül keringő űrállomáson, és a kozmikus sugárzás is sokkal erősebb mint a Föld LEO űrállomásainak pályáján. – A szerző megj.].

A Hold túloldala mind geomorfológiai, mind topográfiai viszonyait, mind kémiai összetételét, mind vulkanikusságának történetét, mind pedig kéregszerkezetét tekintve jelentősen eltér ahhoz képest, amit az innenső oldalon tapasztalunk. Talán így foglalható össze az a cikk, amely a Science november 15-i számában jelent meg. Szerzői azok a kínai kutatók, akik Hszü Jikang (Xu Yigang) professzor vezetésével a Kínai Tudományos Akadémia Geokémiai Intézetében (Guangzhou Institute of Geochemistry) a Csang’e-6 által a Hold túlsó oldaláról hozott mintákat elemezték. Mint emlékezetes, a hatodik kínai holdszonda (egyben a második kínai mintahozó) a világon elsőként landolt a Hold túloldalán, egészen pontosan a Déli-sarki Aitken-medence térségében. Ugyanakkor volt olyan kínai mintahozó (Csang’e-5), amely az innenső oldalról hozott mintát, tehát a kínai szakemberek a világon egyedülálló összehasonlítási lehetőséggel bírtak. Ezt talán egy adat teljesen nyilvánvalóvá teszi: a Hold innenső oldalát jelentős mértékben vulkánosság formálta, ezért a felszín 30%-a mare bazalt, miközben a túloldalon mindössze 2%-ot borít vulkanikus anyag.

Nos, a Csang’e-6 két bazaltmintát hozott haza: alacsony és nagyon alacsony titántartalmú (Low-Ti és very low-Ti, VLT) bazaltokat. Úgy tűnik, hogy az első kifejezetten a leszállási terület (eredeti, ősi?) anyaga. A VLT ugyanakkor a landolási helytől keletre levő területről származik.