Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Startok, ömlesztve Eddig még nem számoltunk be róla, hogy az elmúlt napokban Kínából egy távközlési műhold, Oroszországból pedig egyszerre négy kisebb űreszköz állt Föld körüli pályára.
Következzenek hát itt, mintegy „ömlesztve” a két start részletei. Sorrendben az első a kínai Tienlien-1C (más átírásban Tianlian-1C vagy 1-03) műhold volt. Ez egy Hosszú Menetelés-3C rakétával emelkedett a magasba Hszicsangból, július 25-én, magyar idő szerint 17:43-kor. A 2,1 tonna tömegű, geostacionárius pályára szánt távközlési hold annak a rendszernek a része, amelynek célja a folyamatos adatkapcsolat biztosítása az alacsony pályákon keringő kínai emberes űrhajók, a nemrég a kínai űrhajóstrió által meglátogatott Tienkung-1 űrállomásmodul, valamint a földi irányítók között. A sorozat előző darabjai 2008-ban és 2011-ben álltak pályára. (Működési elvük hasonló, mint az amerikai TDRS rendszeré.) A Tienlien-1A a 77°, a Tienlien-1B pedig a 177° keleti hosszúság fölött állomásozik. A most felbocsátott harmadik geostacionárius holddal a kínaiak globális lefedettséget érhetnek el, vagyis bárhol is járnak majd pályájukon az űrhajóik, lényegében valós idejű kapcsolatban tudnak maradni velük. Az orosz Rokot hordozórakéta másfél év szünet után startolt újra július 28-án, magyar idő szerint 2:35-kor, az észak-oroszországi Pleszeckből. (Előzőleg 2011 februárjában a Rokot Briz-KM végfokozata hibájából egy orosz katonai műhold nem megfelelő pályára került, így használhatatlanná vált.) Most négy kisebb műholdat állítottak alacsony, elnyúlt pályákra. A holdak közül három kommunikációs céllal készült, a földről felsugárzott üzenetek tárolására és továbbítására alkalmas. Kettő a Gonyec-M sorozat tagja, a harmadik hasonló funkcióval, de katonai üzemeltetésben. Ez utóbbi a nem sokat mondó Kozmosz-2481 jelzést kapta. A negyedik műhold (MiR) egy technológia kísérletekkel repülő űreszköz. | |||
|