Kaofen-10: repül-e vagy sem?
(Rovat: Kínai műholdak, Kína a világűrben - 2016.09.05 06:15.)

Az augusztus 31-én indított kínai földmegfigyelő műhold a jelek szerint nem érte el a pályáját, de hivatalosan nem tudni semmit a sorsáról...

A műholdat indító 15 emelet magas Hosszú Menetelés-4C hordozórakéta augusztus 31-én, magyar idő szerint 20:55-kor emelkedett a magasba a Kaofen-10 (Gaofen-10) műholddal a Tajjüan (Taiyuan) bázison levő startállásból. Tajjüan Kína északi részén, Sanhszi (Shanxi) tartományban, Pekingtől 435 km-re nyugati irányban található.

(Kép: Xinhua)

Ugyanakkor az Amerikai Légierő, amely követ minden űrindítást és űreszközt, nem detektált semmilyen objektumot, amely a start következtében Föld körüli pályára állt volna. Ebből azt a logikus következtetést lehet levonni, hogy az indítás sikertelenül végződött. Ha mindez igaz, akkor ez volt világszerte az idei első kudarc. (A SpaceX Falcon-9 rakétájának tesztelés közbeni robbanása az Amos-6 műholddal Floridában másnap, szeptember 1-jén történt.)

A hivatalos kínai hírközlő szervek egyelőre hallgatnak a műhold sorsáról. Az indításról még megjelentek a szokásos fényképek, de az eseményről azután nem látott napvilágot olyan összefoglaló, ami általában órákon belül követi a startokat. Kínából a múlt szerdai alkalmat megelőzően csak az idei évben már 12 sikeres űrindítást végeztek. Az ázsiai országban 2013 decembere óta nem történt startbaleset, akkor egy brazil és kínai együttműködésben épült földmegfigyelő műhold, a CBERS-3 veszett oda. Az azóta eltelt majdnem három év során a kínaiak nem kevesebb mint 43 alkalommal állítottak pályára űreszközöket. A mostani hallgatás azért furcsa, mert az előző kudarcok esetén ilyesmi nem történt.

A légi közlekedés biztonsága érdekében szokásosan kiadott előzetes figyelmeztetések értelmében a rakéta a starthelyről déli irányba vette az útját. Így a kiürült első rakétafokozatnak és a műholdat védő, majd leváló orrkúpnak szárazföldi területen, az ország középső részén kellett földet érni. A kínai közösségi oldalakon felbukkant fényképek szerint ezek a darabok valóban az előzetesen számított körzetekben estek le. Ennek ellenére a műhold a jelek – az amerikai megfigyelések – szerint nem érte el a pályáját. Elemzők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a rakéta utolsó fokozata nem működhetett megfelelően.

Az idei kínai tervekben még szerepelnek fontos indítások. Hogy a mostani, hivatalosan meg sem erősített balesetnek lesz-e kihatása a menetrendre, arról pláne nem tudni semmit. A második kísérleti űrállomásmodul, a Tienkung-2 (Tiangong-2) egy hónapon belül indulhat Csiucsüanból (Jiuquan), ahol már a Hosszú Menetelés-2F rakétát készítik elő a repüléshez. Később, talán még az év vége előtt egy két űrhajósból álló legénység ugyanilyen rakétával, a Sencsou-11 (Shenzhou-11) űrhajóval indul a Tienkung-2-höz, egy hónapon át tartó küldetésre. A vadonatúj fejlesztésű Hosszú Menetelés-5 nehézrakéta bemutatkozó startját is idénre tervezik a déli Vencsang (Wenchang) űrközpontból.