Az égi kapcsolat
(Rovat: Kínai műholdak, Kína a világűrben , Lássuk és halljuk egymást - 2016.11.23 13:15.)

Elindult a geostacionárius pályán működő kínai adatátjátszó műholdrendszer negyedik tagja, a Tienlien-1D.

A Tienlien-1D (Tianlian-1D vagy más jelöléssel 1-04) műhold egy Hosszú Menetelés-3C rakétával startolt Hszicsangból (Xichang), november 22-én, magyar idő szerint 16:24-kor. (A startot eredetileg két nappal korábbra tervezték, de a nagyközönség számára ismeretlen okból elhalasztották.) A műholdsorozat nevének jelentése „égi kapcsolat”, ami jól kifejezi a felhasználási módját. A Tienlien műholdak a 36 ezer km-es geostacionárius magasságban keringenek, az egyenlítői sík mentén a Föld körül egyenletesen elosztva. Így állandó távközlési kapcsolatot tudnak biztosítani a földi állomások, illetve az alacsony pályán (s így gyorsan) keringő űreszközök, például az emberes űrhajók és űrállomások, vagy földmegfigyelő műholdak között. Az amerikaiak hasonló szerepet betöltő műholdrendszere a TDRSS (Tracking and Data Relay Satellite System), az oroszok pedig a Lucs műholdakkal biztosítják a megszakítás nélküli adatkapcsolatot a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmense, az űrhajóik, valamint a Föld között.

Az indításra várakozó rakéta a Tienlien-1D műholddal. (Kép: Weibo.com)

A 2008-ban indított Tienlien-1A a 80°, a 2011-ben pályára állított Tienlien-1B pedig a 177° keleti hosszúság környékén állomásozik a geosctacionárius pályaíven, vagyis a Földről nézve ott látszanak állni az égen, hiszen 1 napos keringési idejük megegyezik a Föld tengely körüli forgásának periódusával. A rendszer előző, 2012-ben indított Tienlien-1C jelű műholdjával (11° keleti hosszúság) vált globálissá a lefedettség. A most pályára került negyedik űreszközzel a rendszer esedékes frissítését biztosítják, hiszen a kínai emberes űrprogram folytatásához elengedhetetlen háttérszolgáltatásról van szó.

(Kép: CAST)

A kínai követő és adatátjátszó távközlési műholdrendszer kifejlesztője a CAST (China Academy of Space Technology). A műholdak a széles körben alkalmazott, megbízható DFH-3 jelzésű platformra épültek. Tömegük 2,1 tonna, tervezett élettartamuk 8 év. A teljes, az alacsony pályás űreszközökkel közel valós idejű, folyamatos kapcsolatot biztosító rendszer része természetesen a földi követőállomások és követőhajók hálózata, illetve az állomások és az irányítóközpont között létesített kommunikációs vonalak.

Ami a kínai űrtevékenységet illeti, a november meglehetősen mozgalmasra sikerült. A mostani volt már a negyedik űrstart ebben a hónapban (éves összesítésben pedig a tizenkilencedik). A Sencsou-11 két űrhajósa pedig a napokban tért vissza bő egy hónapos küldetéséről, aminek zömét a Tienkung-2 kísérleti űrállomásmodul fedélzetén töltötték. A következő kínai műholdindítás december 11-én várható, akkor a Fengjün-4A (Fengyun-4A) meteorológiai műhold áll pályára Hszicsangból.