Négy Tienmu indítása négy képben
(Rovat: Kínai műholdak, Időjárás és előrejelzése - 2023.12.25 11:15.)

A meteorológiai célú kereskedelmi kisműholdas rendszer újabb négy tagja egy Kuajcsou-1A rakétával indult.

A start helyszíne Csiucsüan (Jiuquan), az időpont december 25-én magyar idő szerint hajnali 2 óra (helyben már 9 óra) volt. Hordozóeszköznek az ExPace vállalat Kuajcsou-1A (Kuaizhou-1A) rakétáját használták, amelynek a mostani volt a 23-adik repülése.

A Kuajcsou-1A (Y23) rakéta reggeli indításának négy pillanata, a háttérben a Nappal, jól megválasztott nézőpontból fotózva. (Képek: Wang Jiangbo / Xinhua)

A rakétán négy kis műhold, a Tienmu-1 (Tianmu-1) sorozat 11-estől 14-esig terjedő sorszámú példányai jutottak alacsony Föld körüli pályára. Ezeket idén év elején kezdték el felbocsátani, először januárban egy Ceres-1 rakétával két, majd márciusban és júliusban a mostanihoz hasonlóan Kuajcsou-1A rakétákkal újabb négy-négy darabot. A Tienmu-1 konstelláció célja a globális navigációs műholdrendszerek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS) rádiójelei légköri terjedési tulajdonságainak mérésével hőmérsékleti és páratartalmi profilok előállítása. Ezek az adatok javítják az időjárás-előrejelzési modellszámításokat. A kereskedelmi alapon működtetett műholdak tulajdonosa a Xiyong Microelectronics vállalat. Hasonló elven végeznek méréseket az amerikai Spire cég Lemur műholdjai.

A GNSS okkultációs mérés vázlata. Amikor egy közepes magasságú Föld körüli pályán keringő GNSS műhold (balra) jelei a felszínnel közel párhuzamosan áthaladnak a légkörön, a rádiósugarak terjedési iránya némi törést szenved (az ábra a jelenséget eltúlozva mutatja, a gyakorlatban az irányváltozás a felszín feletti magasságtól függően legfeljebb az 1° nagyságrendjébe esik). A rádiójelek időkésését és az emiatt fellépő fázisváltozást alacsony pályákra (LEO) telepített műholdak rendszerével sokféle irányban mérni lehet. Ezek az értékek összefüggenek a légkörre jellemző paraméterekkel. Tekintettel a számos működő GNSS műholdra (GPS, GLONASSZ, Galileo, Beidou), kellően sok „vevő” műhold segítségével jól fel lehet térképezni az egész földi légkör tulajdonságait. (Kép: Gleisner et al. 2022, npj Climate and Atmospheric Science)