Az idei utolsó űrindítás...
(Rovat: Kínai műholdak, Kínai rakéták , Amerika hordozórakétái - 2023.12.30 13:15.)

...Kínából történt – hacsak nem tartogat valami váratlan meglepetést számunkra még az év utolsó napja.

December 30-án magyar idő szerint 1:13-kor (pekingi időben reggel 8:13-kor) emelkedett a magasba Csiucsüanból (Jiuquan) az a Hosszú Menetelés-2C rakéta, amely egy Huliengvang Csisu Sijen (Hulianwang Jishu Shiyan) típusú, alacsony pályás kísérleti internetes távközlési műholdat indított. Ebben az évben korábban már három hasonló startról számoltunk be (ld. kapcsolódó cikkeinket a lap alján). Ezek a műholdak egy a „dolgok internete” (internet of things, IoT) szolgáltatásra készülő kínai műholdrendszer előfutárai lehetnek.

A Hosszú Menetelés rakétacsalád összesített 505. startja volt egyben a 2023. év utolsó űrindítása világszerte. (Kép: Wang Jiangbo / Xinhua)

Egy nappal az év vége előtt érdemes megnézni, mit mondanak a számok a 2023-as starttevékenységről. Van abban valami jelképes, hogy az évet a SpaceX kezdte egy Falcon-9 rakétával (január 3-án a Transporter-6 költségmegosztásos küldetéssel), és most a kínaiak fejezték be. Mind az Egyesült Államok (elsősorban a SpaceX-nek köszönhetően), mind Kína jelentős számú indítást végzett ugyanis 2023-ban, messze lekörözve a világ többi űrnemzetét.

Az Egyesült Államok rakétáival 116 űrindítási kísérletet hajtottak végre, ezek közül 7 volt részben vagy teljesen sikertelen. (A számokba beleértendők az amerikai Rocket Lab cég új-zélandi indítóhelyéről történt Electron rakétaindítások is, ezekből idén 6 sikeres és egy sikertelen volt a Mahia-félszigetről.) Ahogy azt tegnap megírtuk, az amerikai orbitális startok közül a SpaceX egymaga 96-ot teljesített, mind sikerrel. Ha ezeket nem számítanánk, az amerikai űrindítási számok akár szerénynek mondhatók is lennének, jelezve, hogy mennyire domináns szerephez jutott mára az USA (és a világ) űrindítási piacán Elon Musk cége.

A képzeletbeli világranglista második helyére az évek óta jelentős, és ütemesen növekvő startszámokat produkáló Kína került 2023-ban. Az állami és magánfejlesztésű rakétáik 67 alkalommal indultak, egy kivételével sikeresen. A harmadik helyen messze lemaradva Oroszországot látjuk, a maguk 19 idei űrindításával. Ha csak a startszámokat nézzük, a többi űrhatalom inkább csak színesíti a képet. India ugyan még 7 starttal véteti magát észre, de az akut hordozórakéta-válsággal küszködő Európai Űrügynökség neve mellett már mindössze 3 (sikeres) start áll. Ahogy Japánból és Észak-Koreából is ugyanennyi startkísérletet hajtottak végre, de náluk becsúszott 1, illetve 2 kudarc is. A listán 2-2 kísérlettel még Dél-Korea (mind sikeres) és Irán (egy sikeres, egy sikertelen) szerepel, Izraelből pedig egy műholdindítás történt ebben az évben. (Kicsit mentegetőzésképpen, a világhálón e pillanatban elérhető, nyilván folyamatosan frissített statisztikák – például itt és itt – helyenként ellentmondó, sőt nyilvánvalóan hibás részleteket is tartalmaznak, de mindez az alapvető trendeken azért nem változtat. – A szerző megj.)