Megint leesik egy...
(Rovat: Kínai rakéták, Katasztrófák ellen - 2021.05.07 06:15.)

...kínai Hosszú Menetelés-5B rakétafokozat. Az biztos, hogy Magyarország területét nem érheti el.

Így legalább nálunk nem kell aggódni amiatt, hogy a nagy méretű űrszemétdarabnak a légkörbe lépés után esetleg megmaradó és a felszínig elérő alkatrészei károkat, netán sérülést okoznak. Szerencsére az űrkorszakban még nem volt rá példa, hogy a Föld körüli pályáról visszatérő tárgy bárhol embert talált volna el. Bolygónk felszínének túlnyomó részét óceánok, tengerek borítják, és a szárazföldek területe is csak kis százalékban lakott. A kockázat ilyenkor tehát nagyon kicsi, de azért nem is teljesen elhanyagolható.

A rakétával április 29-én állították pályára az új kínai modulűrállomás első, Tienho (Tianhe) nevű, 22,5 tonna tömegű elemét. A Vencsagból (Wenchang) az egyenlítői síkhoz képest 41,5°-os hajlásszögű pályára került rakéta elhasznált és kiürült fokozata (az első fokozat központi része, amelyről menet közben leváltak az oldalsó segédrakéták) is elérte a pályára álláshoz szükséges sebességet, vagyis nem hullott vissza a Földre ballisztikus pályán. Most egyre csökkenő magasságban kerüli meg a Földet. Szokás szerint nem lehet előre pontosan megjósolni, hogy mikor és hol lép majd be a sűrű légkörbe. A becslések szerint ez május 8-a körül történhet meg.

A Hosszú Menetelés-5B rakéta startja Vencsangból április 29-én. (Kép: Xinhua)

A potenciálisan veszélyes, nagy méretű darab mozgását természetesen követik, például az Egyesült Államokban és Oroszországban is. Legutóbb tavaly májusban volt egy kísértetiesen hasonló eset. Akkor egy Hosszú Menetelés-5B rakéta az új típusú kínai űrhajó kísérleti példányát állította pályára. A kiszolgált fokozat 2020. május 11-én, a start után 6 nappal tért vissza az Atlanti-óceán északi része fölött, Afrika partjai felé haladva lépve a sűrű légkörbe. A beszámolók szerint Elefántcsontpart területére hullottak egyes darabja, de személyi sérülést szerencsére nem okoztak.

Kínából rövidesen elindulhat az új űrállomásmodulhoz a Tiencsou-2 (Tianzhou-2) teherszállító űrhajó, de azt Hosszú Menetelés-7 rakétával indítják majd. A jövő év végig tervezik felbocsátani az épülő űrállomás két további nagy elemét, a Ventien (Wentian) és Mengtien (Mengtian) modulokat – azokat viszont szintén Hosszú Menetelés-5B-vel. Nem tudni, hogy a kínai szakemberek terveznek-e változtatást a rakétán vagy a repülés profiljában, hogy a jövőben elkerülhessék az ellenőrizetlenül visszazuhanó fokozatok okozta kellemetlenséget és riadalmat.

A Hosszú Menetelés-5B Y2 jelű, a Tienho űrállomásmodult indító példánya még darabolkban, a tiencsini (Tianjin) gyárban. (Kép: CMSA)

Holger Krag, az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági programirodájának vezetője azt mondta a Space News érdeklődésére válaszolva, hogy évente kb. 100 tonnányi űrszemét érkezik vissza a légkörbe irányítatlan módon. Nehéz megbecsülni, hogy mekkora részük izzik el maradéktalanul a légkörben és mennyi darab (és tömeg) jut el belőlük egészen a felszínig. A becslések szerint ez utóbbi 20–40%-ot is kitehet. A kínai Hosszú Menetelés rakéták régebbi típusai (a 2-es, 3-as és 4-es sorozat tagjai) mérgező hidrazin és nitrgén-tetroxid üzemanyagot használnak. Az újabbak, mint a Hosszú Menetelés-5B központi fokozata, már folyékony hidrogént és oxigént. Ezért ha le is esik a szárazföldre, legalább mérgezésveszélyt nem jelent a roncsokat megközelítő emberekre...

A Kínának az ország belsejében fekvő űrközpontjairól végzett startok során rendszeresen hullanak le kiürült rakétafokozatok. A beleseteket előzetes figyelmeztetésekkel, esetenként a lakosság kitelepítésével igyekeznek elkerülni, de már folynak kísérletek olyan módszerekkel is, amelyekkel aktívan befolyásolhatják a lehullás helyét.