Ázsiai mozaik – 2022. április (1. rész)
(Rovat: Kínai rakéták, Kínai műholdak , Kína a világűrben - 2022.05.02 12:15.)

Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek. Először kínai híreket olvashatnak.

Rakétagyár

Az Űrvilág beszámolt a Hosszú Menetelés-11 (Long March 11, CZ-11) rakéta március 30-i startjáról, melynek keretében három Tienping-2 (Tianping) műhold került pályára. (Ez volt a Hosszú Menetelés rakétacsaládba tartozó hordozóeszközök 413. startja, egyúttal Kína nyolcadik űrindítása 2022-ben.) Az XNA kínai hírügynökség április 1-jei közleményében tudatta, hogy ez a rakéta volt az első produktuma, az új – és 2020. szeptemberi ázsiai mozaikunkban már bemutatott –, Santung (Shandong) tartományban létesített, szilárd hajtóanyagú rakéták gyártására létrehozott létesítménynek. A Hajjang (Haiyang) külvárosában kialakított üzem egyelőre évi tíz könnyű rakéta gyártására képes, de már folyik a bővítése annak érdekében, hogy néhány éven belül képes legyen évi húsz (CZ-11-es és Smart Dragon típusú) hordozóeszköz előállítására. Az itt gyártott CZ-11-esek akár a csiucsüani szárazföldi bázisról, akár tengeri platformról startolhatnak. A Hosszú Menetelés-11 egy 20,8 m hosszú, 2 m átmérőjű, 58 t starttömegű eszköz, mely kisműholdakat állíthat alacsony (LEO) vagy napszinkron (SSO) pályára. A típus eddig tíz szárazföldi és három tengeri indításon van túl, melyek során több mint félszáz műhold került pályára. A kínai szakemberek már dolgoznak továbbfejlesztett, megerősített (CZ-11A) változatán.

Műholdas alkalmazások

A Kínai Műholdas Távérzékelési Földi Állomás (CRSSGS) április óta már a Landsat-9 adatait is sikeresen veszi, illetve továbbítja a különféle kormányzati intézményekbe. Az intézménynek összesen öt földi állomása van. A kínai pekingi (főállomás), valamint a kashi, kunmingi, mijuni (képünkön), és szanjai létesítmények mellett kiépítettek egyet a svédországi Kirunában is. A pekingi állomás 1986-ban vette a Landsat-5 adatait, jelenleg a Landsat-7-et és -8-at használják. A Landsat-9 tavaly szeptemberben került pályára és idén januárban kezdett szolgáltatni.

Portálunkon beszámoltunk egy március 5-i CZ-2C (LM-2C) rakétastartról, melynek keretében hat Jinho-4 (Yinhe-4) távközlési hold került pályára. Megemlítettük, hogy a 190 kg tömegű 5G távközlési holdak a tervek szerint 40 Gbit/s adatátviteli sebességre lesznek képesek. Egy április 7-i bejelentés szerint az első tesztekkel sikerült is elérni ezt a sebességet. A dolog érdekessége, hogy a kínai GalaxySpace ehhez V-sávú kommunikációt használt. A V-sáv 40 és 75 GHz között húzódik. Ezt a sávot jelenleg még nagyon kevés műhold használja, pl. az amerikai Milstar-1 és -2 katonai távközlési holdak (60 GHz), illetve az O3b, a OneWeb hálózatok, de a SpaceX 12 ezer holdas konstellációja is ide kapott engedélyt. A sáv használata részben azért került előtérbe, mert a Ka- és Ku-sávok már nagyon telítettek.

A Jinho-4 műholdak elhelyezése a rakéta orrkúpja alatt. (Kép: GalaxySpace)

Űrállomás

Április 11-én megérkezett Vencsangba (Wenchang) az a Hosszú Menetelés-7 Y5 típusú rakéta, mely a soron következő, Tiencsou-4 (Tianzhou-4) jelű automatikus teherűrhajót fogja a kínai űrállomáshoz indítani. Annak érdekében, hogy az simán dokkolhasson majd az űrlabor hátuljára, április 20-án onnan lekapcsolódott az ott lévő Tiencsou-3 és átdokkolt az első, hossztengely irányú kikötőre. A Tiencsou-4 indítása májusban, a Sencsou-14 (Shenzhou-14) személyszállító űrhajóé pedig júniusban várható. A második nehéz modul startját júliusra tervezik.

Április 26-án a CMSA (China Manned Space Agency) szakemberei Pekingben kinyitották a Sencsou-13 parancsnoki-visszatérő fülkéjét, amely nem sokkal a személyzet landolása után érkezett az intézménybe, és kiszedték az űrállomásról visszahozott növénymagmintákat, 8K HD fotókat és videókat tartalmazó memóriakártyákat, emlékbélyegzőkkel ellátott képeslapokat, stb.

(Folytatjuk ausztrál, indiai, japán és koreai hírekkel.)