35 éve indult Ausztrália első műholdja
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Szárnyaló képzelet - 2002.11.29 07:32.)

Ausztrália nem mondható űrkutatási nagyhatalomnak, hiszen nem küldött űrszondát egyik égitesthez sem, tudományos programjait főként nemzetközi együttműködésben folytatja. Az első ausztrál műhold felbocsátásának 35. évfordulója azonban mégiscsak a kontinensnyi ország űrkutatására irányítja a figyelmet.

Ausztrália korábban brit koronagyarmat volt, 1901-től perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal, jelenlegi uralkodója II. Erzsébet angol (és ausztrál) királynő. Így érthető, hogy politikailag és gazdaságilag rendkívül szoros kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával. Ez igaz az ország űrkutatására is.
Másfél évvel a II. világháború vége után, 1947. április 1-jén angol-ausztrál egyezmény született a Nagy-hatótávolságú Fegyverek Létesítménye létrehozásáról, április 24-én pedig egy Woomera nevű ausztrál kisváros mellett letették a rakétatelep (a majdani indítóbázis) alapjait. Woomerából az első rakétát 1949-ben indították, ahol ettől kezdve angol katonai rakétákat teszteltek. Itt kísérleteztek a Blue Streak rakétával, ami a majdani Europa-I hordozórakéták elődjének tekinthető. (A ma is használt nagysikerű európai Ariane rakéták éppen az Europát váltották fel.) A katonai kísérletek folytatásának is tekinthető WRESAT-1-et (Weapons Research Establishment Satellite - Hadikutatási Intézmény Holdja), Ausztrália első műholdját, az angol rakétákkal való kísérletek ellenére az amerikai Redstone rakétával indították 1967. november 29-én. A 73 kg tömegű mesterséges égitestet 193 - 1259 km-es, ellipszis alakú, ún. poláris pályára állították. Katonai elnevezése ellenére nem csak katonai kutatásokat végzett. A SPARTA-kísérletet egy rakétaelhárítási program keretében hajtották végre, míg a hold tudományos eredménye a Nap ún. korpuszkuláris sugárzásának mérése volt. (Erre szolgált egy magnetométer és egy fedélzeti ioncsapda.)
Az azóta eltelt évek során folytatódtak a katonai kísérletek, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal együttmuködésben. 1982. januárjától Woomera nagyobb nyilvánosságot kapott, kutatói pedig nagyobb önállóságot. Több tudományos program indult, az együttmuködést 1996-ben kiterjesztették Japánra is, részt vettek például a Japán űrrepülőgép-tervek kidolgozásában, a tesztelésekben.
Ausztrália jelenleg (nem utolsó sorban a déli ózonlyuk és az ország különleges elhelyezkedése miatt) főként a felsőlégköri kutatásokra összpontosít. Ezen kutatásokhoz erre alkalmas kutatórakétákat, illetve állandóan továbbfejlesztett meteorológiai ballonokat használnak.
Ezen túlmenően jelenleg készül a FedSat mini-műhold (bevezető képünkön), melynek indítására egy japán rakétával december közepén kerül sor. A FedSat jelentősége abban van, hogy a már említett korai űrkorszakot követően, több évtizedes kihagyás után ez lehet Ausztrália első műholdja. Ennél azonban fontosabb, hogy a műholdat közel száz kezdő tudós és mérnök építette mintegy tanulásként, és segítségével távközlési, űrtudományi és navigációs kisérleteket kívánnak elvégezni. Érdekes ötletnek tűnik, hogy a műhold oldalán egy CD-t is elhelyeztek, mely időkapszulaként tartalmaz hangokat, zenéket, mondatokat 2000 Ausztráliájából...