CubeSat segíti a Légierőt
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, A nemzetbiztonságért - 2015.05.13 07:15.)

A klasszikus CubeSat az USA Légierejének Föld körüli térséget figyelő óriástávcsöve adaptív optikájának kalibrációját segíti.

A Centennial–1 hagyományos, egy egységes, 10 × 10 × 10 cm-es CubeSat, amely már a Föld körül kering, igaz, még nem önállóan. A műholdat több mint egy tucat társával együtt a SpaceX Dragon teherűrhajója áprilisban vitte fel az ISS-re. Minthogy a 2 tonna teher kirakodása hetekig tart, egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a műhold valahol odafent van a Dragonban vagy már az ISS-en. A japán Kibo modulban erre a célra kialakított szerkezettel fogják 420 km magas, 51,6° inklinációjú pályára állítani, de nem hamarabb, mint július vége.

A Centennial–1-et – egy sor más CubeSat társaságában – a Falcon–9 rakéta és a Dragon teherűrhajó áprilisban szállította az ISS-re. (Kép: NASA TV)

A műholdat az éppen száz éve alapított (innen ered a műhold neve) Booz Allen Hamilton tanácsadó cég építette. Eddig főként a papírmunkájukról voltak ismertek, de a közelmúltban elhatározták, hogy bekapcsolódnak a kisebb szerkezetek gyártásába. Úgy gondolták, hogy erre legmegfelelőbb a kisműholdak várhatóan rohamosan fejlődő piaca. Döntésük után kerestek csak együttműködő partnert és feladatot a műholdjukhoz.

2014 elején találtak rá a Légierő Kutatólaboratóriumára (AFRL), amely egy speciális fényérzékeny detektort akart kipróbálni a Föld körüli pályán. A közös kutatás eredményeként 2014 végére elkészült a Centennial–1, amely mostanra már az űrben van. A cég „néhány százezer dollárt” költött a fejlesztésre, de hozzátették, hogy a további műholdjaikat már olcsóbban fogják tudni kihozni. Óriási szerencséjük volt a felbocsátással, mert a műholdjukat eredetileg az október végén felrobbant Cygnus vitte volna magával, de kivették a rakományból, mert nem voltak biztosak abban, hogy megfelelően működik az ISS-en a kis műholdakat pályára állító szerkezet.

A Centennial–1 CubeSat már az ISS-en várja a júliusi indítását. (Kép: Booz Allen Hamilton)

A Légierő 3,5 méteres átmérőjű, adaptív (alkalmazkodó) optikájú távcsővel figyeli a Föld körül keringő űreszközöket és az űrszemét darabjait. Az alkalmazkodó optika azt jelenti, hogy a légkör állapotának változásait a tükör deformálásával korrigálják, hogy jobb minőségű képet kapjanak. A megfelelő korrekciókhoz egy lézerrel létrehozott „műcsillagot” figyel a távcső, ennek látszó változásai vezérlik az optika alakítását. A Centennial–1 feladata az lesz, hogy az új-mexikói Kirtland Légitámaszponton működő lézer jeleit figyeljék, különös tekintettel arra, nem jelent-e veszélyt a műholdakra. Legalábbis ennyi információt tartalmaz a Space News cikke, de hozzáteszik, hogy a Légierő szóvivője nem kívánta kommentálni az értesüléseket.

A Centennial–1 a tervek szerint hetenként 900 000 adatcsomagot gyűjt, amelyeket a műholdat építő cég által Minnesotában erre a célra létesített követőállomásra fognak továbbítani. Becslésük szerint a műhold egy évig keringhet a Föld körül, utána a légköri fékeződés következtében megsemmisül.