Svédország űrtevékenysége
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe - 2017.04.15 08:15.)

Saját távközlési és kis tudományos holdak mellett részt vesznek az ESA programjaiban. Műholdplatformjuk a következő tudományos holdjukkal 2019-ben debütálhat.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ez évi, január 30. és február 10. között Bécsben tartott ülésén a hagyományoknak megfelelően számos résztvevő ország és szervezet szakmai előadásban számolt be eredményeiről, terveiről. Mai cikkünkben az általános véleménycsere napirendi pontban elhangzott svéd előadásból mutatunk be néhány érdekességet.

Svédország űrtevékenységét a Svéd Nemzeti Űrtanács (SNSB, Swedish National Space Board, Rymdstyrelsen) irányítja. Az 1972-ben alapított űrügynökségnek 19 munkatársa van, évente mintegy 100 millió eurónak megfelelő svéd koronával gazdálkodhatnak. Feladatuk a nemzeti űrtevékenység irányítása, beleértve a földmegfigyelést és a nemzetközi kapcsolatokat. Gondoskodnak az űrtevékenységhez szükséges infrastruktúráról, valamint támogatják a svéd űripart és a tudományos kutatást. Svédország 1976 óta az ESA tagja, a fenti összeg mintegy háromnegyedét fordítják ESA hozzájárulásra, ami az ESA költségvetésének kb. 2%-a. (Svédország lakossága nagyjából ugyanakkora, mint hazánké, nemzeti jövedelme viszont négyszer akkora, mint Magyarországé. Ha tehát nemzeti jövedelmünk ugyanakkora hányadát szeretnénk űrkutatásra költeni, mint a svédek, akkor évi 25 millió euró lenne az elérendő szint. Ettől még messze vagyunk, bár az első lépéseket a jó irányba már megtettük. – B.E.)

A részben vagy teljesen svéd tudományos műholdak.

A svéd űrregiszter (amelyet az SNSB az ENSZ regisztrációs egyezményének megfelelően vezet, és honlapján nyilvánosságra hoz) jelenleg 14 tételt tartalmaz, több távközlési műholdon kívül hét tudományos műholdat (amely hét valójában nyolc, mert amint arról portálunkon beszámoltunk, a start után a Prisma két műholdra, a Tangóra és a Mangóra vált szét). A flottából jelenleg csak egyetlen egy működik, az Odin, az viszont már több mint 16 éve végez radiométereivel csillagászati és a Föld légkörére vonatkozó méréseket. Működése sikerét mi sem jellemzi jobban, hogy a mérései alapján már több mint 400 tudományos cikk született, 90%-uk légkörfizikai, a többi csillagászati témában. Emellett 28 diplomamunka és 25 PhD értekezés is készült az Odinnak köszönhetően.

A következő svéd műhold, a MATS (Mesospheric Airglow/Aerosol Tomography and Spectroscopy) indítását 2019-re tervezik. A 40–50 kg tömegű, 60×70×85 cm méretű műhold a műszerekkel együtt mintegy 12 millió euróba fog kerülni, építését az SNSB finanszírozza. A műhold a 100 km magasságban előforduló oxigénmolekulák sugárzásának változását mérve a légkörben kialakuló hullámokat és azok terjedését, valamint a 80 km körüli magasságban kialakuló, ún. világító felhőket (noctilucent clouds) fogja vizsgálni. A műhold további érdekessége, hogy – elsőként – az ugyancsak svéd fejlesztésű InnoSat platformra épül.

A svéd űripar és az ország kutatói számos európai küldetés megvalósításában vettek részt.

A műholdakon kívül a svéd ipar és a mérnökök, kutatók számos ESA küldetésben is részt vettek, vesznek, ezek közül a Naprendszert kutató szondákon a svéd közreműködést az előadásból vett ábra illusztrálja. Végül, de nem utolsósorban az előadó, Olle Norberg, az SNSB főigazgatója megemlítette azt is (amiről portálunkon az ESA Bulletin legutóbbi számának ismertetése kapcsán már szó volt), hogy tervezik a Svédország északi részén, Kiruna közelében immár fél évszázada működő Esrange Űrközpont továbbfejlesztését, hogy a ballonokon és a légköri szondázó rakétákon kívül kis műholdak Föld körüli pályára állítására is alkalmas legyen.

A svéd tervek között az Esrange Űrközpont fejlesztése is szerepel.