A kis műholdak térhódítása
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe - 2020.02.28 07:15.)

A kis műholdak piaca dinamikusan bővül, de elemzők rámutatnak néhány tényre, amelyek a közeljövőben a fejlődés megtorpanását okozhatják.

A Bryce Space and Technology stratégiai elemző cég február 4-én adta ki tanulmányát, amelyben megállapítják, hogy 2019-ben 389 kis műholdat állítottak Föld körüli pályára. (Itt kell megjegyezni, hogy a tanulmányban minden, 600 kg-nál kisebb tömegű műholdat egy kalap alá vesznek, vagyis mindazokat, amelyeket finomabb felosztás szerint mini-, mikro, nano-, piko- és femtoműholdaknak neveznek. Bár a részletesebb osztályozás esetén a kis műholdak kategóriájába a 600–1200 kg tömegű eszközök tartoznak, cikkünkben a Bryce terminológiáját követve a 600 kg-nál kisebb tömegű eszközökről lesz szó.)

A műholdseregek, elsősorban a SpaceX Starlink műholdjainak pályára állítása jelentős növekedést idézhet elő a kis műholdak világában. (Kép: SpaceX)

Tehát 2019-ben 389 kis műhold indult, ami 2018-hoz képest csaknem 19%-os növekedést jelent. Ugyanakkor összehasonlításképp megemlítik, hogy 2012-ben csupán 52 ebbe a kategóriába tartozó műhold startolt. Előrevetítik, hogy idén még rohamosabb növekedésre számítanak, hiszen a műholdseregek pályára kerülő műholdjai is ebbe a kategóriába tartoznak, olyannyira, hogy a 2012-es szintet már januárban sikerült messze túlszárnyalni, sőt február közepére már a 2019-es mennyiség felét is túlszárnyalták.

A 2019-ben pályára állított 389 kis műhold feladat szerinti megoszlása. A távközlési, távérzékelő és technológiafejlesztési célú műholdak mellett a tudományos és egyéb célúak elenyésző számban jelennek meg. A kis műholdak átlagos tömege 109 kg volt, ami csaknem kétszerese a 2018-as, és hatszorosa a 2017-es átlagnak, jóllehet 2017 előtt az átlagos tömeg csökkenése volt jellemző. Az űrindítások 45%-ánál vittek fel kis műholdakat is, míg 28 indításnál (csaknem fele Kínából) csak kis műholdakat indítottak, és a kis műholdak 57%-át amerikai cégek állították pályára. (Kép: Bryce Space and Technologies)

A tanulmány megjelenésekor kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelyen elsősorban az iparág finanszírozása és a hordozórakétákhoz való hozzáférés került szóba szűk keresztmetszetként. Ugyanakkor egyesek rámutattak, hogy egyéb veszélyek is fenyegetik a kis műholdakat, amelyekről kevesebbet beszélnek. A HawkEye 360 CEO-ja szerint az egész iparág számára a legnagyobb veszélyt a műholdak meghekkelése, az adataikhoz való illetéktelen hozzáférés és a műholdak esetleges manipulálása jelenti. Ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a cégek a jövőben komoly összegeket fordítsanak a kiberbiztonság növelésére. Ez az iparág felvirágzását eredményezhetné, feltéve, hogy a cégek garantálni tudják adataik és szolgáltatásuk megbízhatóságát, mert ez esetben kormányzati megrendeléseket is szerezhetnének.

A 2012–2019 között indított kis műholdak százalékos megoszlása a méret szerinti részletesebb osztályozásnak megfelelően. (Kép: Bryce Space and Technologies)

A Bryce elemzője szerint további aggodalomra adnak okot a fenntarthatósági megfontolások. Sokan megpróbálják a lehető leghamarabb felbocsáttatni a műholdjukat, mihelyt elkészülnek vele, ami a legkevésbé sem tekinthető felelős magatartásnak. Hozzátette, hogy az űrszemét ügyében is két, homlokegyenest ellentétes álláspont tapasztalható. Egyesek túldramatizálják a helyzetet, mások viszont félvállról veszik. Az elemző szerint nyilván a középút a helyes, kellő figyelmet kell fordítani a problémára.

2012–2019 között 1731 kis műhold indult. Igaz, hogy 60%-uk amerikai, de több mint 60 ország, azaz a világ országainak harmada mondhatott magáénak ebben az időszakban legalább egy kis műholdat. (Magyarország pedig hármat, bár ezzel is csak a további 57 ország egyike vagyunk!) Az eredeti tanulmányban (lásd lent) számos további, rendkívül érdekes és tanulságos diagram található. (Kép: Bryce Space and Technologies)

További nehézséget jelent a kis műholdakat építő cégeknek a megfelelő tapasztalatú, felfogású és tudású munkaerő megszerzése és megfelelő bérezése, különösen akkor, amikor a cég a hasonló vállalatokkal versenyezni kényszerül. Ugyanakkor a kis műholdak szaporodása szabályozási kérdéseket is felvet, ami kihívást jelent a „kőbe vésett” szabályozások számára. A szabályozóknak számos területen kell új helyzetekkel szembenézni az új földmegfigyelési rendszerektől a földi 5G hálózatokkal a frekvenciákért folytatott versenyfutásig.

A beszélgetés résztvevői további kételyeiknek is hangot adtak. Egyrészt az egyik elhangzott vélemény szerint sok cég fantáziátlanul dolgozik, csak azt ismétli, amit mások már megtettek, esetleg más módon. Az is elhangzott, hogy nehezen elképzelhető, hogy a kis műholdas terület nyereséges lehet. Jelentős befektetésekre van szükség, amelyek nem térülnek meg egyhamar, így legfeljebb egy-két cég lehet sikeres a területen.