Litvánia űrprogramja (2. rész)
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Üzlet és munkahely - 2020.11.12 07:15.)

Kétrészes cikksorozatunk befejező részében megismerhetnek egy nemzetközileg is rendkívül sikeres nanoműhold-fejlesztő és -gyártó vállalkozást.

A NanoAvionics műholdjai

A litván startup összesen négy – moduláris – műholdbuszt alakított ki. Ezek az M2P (2U), az M3P (3U), az M6P (6U) és az M12P (12U) elnevezéseket viselik. Jellemzőjük, hogy egységes és bővíthető kommunikációs, helyzetmeghatározó és stabilizációs alrendszerekkel, napelemekkel, szerkezeti (mechanikus) elemekkel és fedélzeti számítógépekkel rendelkeznek.

A LituanicaSAT-2-t a Vilniusi Műszaki Egyetem és a NanoAvionics közösen építette, és egy indiai hordozórakétával került pályára 2017 júniusában, a QB50 projekt részeként. A QB50 keretében a belga Karman Intézet vezetésével 23 ország 50 egyetemének kutatói, hat év alatt összesen 37 holdat (!) állítanak pályára a Föld alsó termoszférájának tanulmányozására. A három egységes (3U) litván CubeSat technológiai demonstrátor is volt, az M3P platformon épült. Ellátták mikrohajtóművekkel és olyan kétirányú kommunikációs berendezéssel is, amellyel a nanoműholdak és a repülő drónok közötti adatátvitel lehetőségét vizsgálták.

Balra a LiutanicaSAT-2, jobbra az M6P / LacunaSat-1. (Képek: NanoAvionics)

A negyedik és ötödik litván műhold (M6P és BW1) 2019 áprilisában startolt egy indiai hordozórakétával. A két hold (és többi társuk) sajnos a tervezettnél alacsonyabb pályára (434 × 515 km / 97,5° inklináció) jutott, ezáltal csak részben voltak használhatók, illetve élettartamuk rövidült. A LacunaSat-1 (M6P) és a LacunaSat-2 (M6P-2) CubeSatokat brit megrendelésre készítette a litván cég. A BlueWalker-1 (BW1) az AST and Science megrendelésére készült. Feladata a megrendelő által szabadalmi oltalommal védett technológia kipróbálása (mobil telefonok összeköttetése, ill. összekapcsolása a világűrben). Amennyiben a próbák sikeresek lesznek, akkor az AST and Science SpaceMobile néven hozna létre saját műholdkonstellációt.

A pár nappal ezelőtti indiai PSLV starttal került pályára a LacunaSat-2 (R2), a hatodik litván gyártású űreszköz. A BlueWalker-2 és -3 indítására pedig talán még 2020 végén, vagy 2021 elején sor kerül.

Néhány hónapon belül a NanoAvionics egy újabb, hat egységes (6U) holdja is pályára kerülhet, a német Exolaunch szervezésében, a SpaceX Falcon-9 rakétájával. A vállalkozás ezt követően 2021-ben is pályára szándékszik állítani egy azonos űreszközt, szintén egy Falcon-9-cel. A két műhold egy összesen öt holdra vonatkozó megrendelés része, melyet a litván cég a brit Sennel írt alá. Az űreszközök nagyfelbontású videót készítenek bolygónkról.

Egy norvég–holland kormányzati szereplőkből álló konzorcium számára a NanoAvionics két spektrummonitorozó holdat épít. A BROS (Binational Radiofrequency Observing Satellites) katonai feladatokat fog ellátni. A két BROS hold alacsony poláris pályáján 15–25 km-re követi egymást és felszíni rádiójelekre (pl. hajók radarjeleire) vadásznak. A BROS a NanoAvionics M6P platformján épített, nyitható napelemszárnyakkal ellátott, hat egységes nanohold lesz.

Balra a BlueWalker-1, jobbra a tervezett BROS. (Képek: NanoAvionics)

Litvánia lakossága Magyarországénak az 1/3-a, a területe 2/3-a. Az ország, amely 1991. január 13-án 14 halottat és több száz sebesültet áldozott a Szovjetuniótól történő elszakadásért, hozzánk hasonlóan ma a NATO és az EU tagja. A Világbank szerint az egykori szovjet tagállam egy főre jutó GDP-je 2019-ben már közel 19,500 dollár volt (hazánké 16,500 dollár). Idén hatodik műholdjukat állították pályára, és az elkövetkező egy-két évben még minimum féltucat NanoAvionics gyártotta űreszközük juthat el a világűrbe különböző „zászlók” alatt. Igazán lenyűgöző!