Kipróbálták a legújabb dél-koreai hordozórakétát
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe - 2021.10.21 12:15.)

A 200 tonna induló tömegű KSLV-2 (1) egyelőre csak tömegmakettel repült.

Dél-Korea csak 2021-ben 189,7 milliárd vont (ez évi űrköltségvetésének 31%-át) költötte a KSLV-2 „Nuri” rakéta fejlesztésére. Összességében azonban a teljes projektre mintegy 2 billió vont (kb. 1,7 milliárd amerikai dollárt) fordítanak. A 47–50 méter magas rakéta 1500 kg tömegű űreszközt állíthat 700 km magas napszinkron, vagy 2600 kg tömegű műholdat 300 km magas körpályára. A háromfokozatú Nuri első (3,3 m átmérőjű) lépcsőjében négy, kerozinnal (JET A-1) és folyékony oxigénnel működő, KRE-075 típusú rakétahajtómű üzemel. A 2,6 m átmérőjű második fokozat ugyanilyen hajtóművet tartalmaz, de csak egyet. A harmadik fokozat átmérője szintén 2,6 méter, ebben is JET A-1 az üzemanyag, de ezt egy másik (KRE-007 jelű) rakétahajtóművel szerelték.

A hazai fejlesztésű koreai hordozórakéta első példánya a felbocsátás előtt, a Naro űrközpontban. (Kép: KARI)

A mostani, október 21-én, magyar idő szerint 10 órakor indult repülésen egy tömegmakett állt pályára. Ha pár nap múlva is úgy tűnik, hogy minden rendben ment, akkor a második repülésre 2022 májusában kerülhet sor. Ekkor a KSLV-2 (2) jelű második rakétapéldány a NextSat-2 műholdat próbálja meg majd pályára állítani.

KSLV történelem

Dél-Korea a 2000-es évek elején kezdett el dolgozni saját asztronautikai hordozórakétáján. A KSLV rakéták indítóhelye, Naro a félsziget déli csücskének közelében, Szöultól nem egészen 500 km-re délre található. Innen indult Dél-Korea első saját hordozórakétája (a KSLV-1) 2009. augusztus 25-én. A starttal az ország csatlakozott a saját rakétával űreszközt Föld körüli pályára állítani képes országok sorába (Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kína, Nagy-Britannia, India, Izrael és Irán). Legalábbis a start napján a világ még ezt gondolta – de erről majd egy kicsit később!

A KSLV-1 egy hibrid meghajtású hordozórakéta, melynek első fokozatát a moszkvai Hrunyicsev cég fejlesztette, ahol az orosz Proton rakéták is készültek. Ez a fokozat kerozinnal működik, és eredetileg a következő generációs orosz Angara rakétákhoz fejlesztették. A második, szilárd hajtóanyagú fokozat a Korea Aerospace Research Institute (KARI) munkája. Ennek a feladata a műhold végső pályájának kialakítása. A KSLV-1 140 tonnás, 33 méter magas rakéta, melynek kifejlesztése összességében 471 millió dollárba került.

A KSLV-1 részben orosz, részben hazai gyártású egységekből épült. (Kép: KARI)

A KSLV-1 első repülésén a hasznos teher egy 100 kg-os technológiai kísérleti műhold volt (STSAT-2, Science and Technology Satellite-2). (Az STSAT-2 természetesen nem az ország első mesterséges holdja volt, de a korábbiakat mind külföldi hordozórakétákkal állították pályára.) Az STSAT-2 egy napteleszkópot, valamint műholdas lézertávmérésre alkalmas lézertükröket vitt magával. A start másnapjára azután kiderült, hogy a műhold nem érte el a pályát. A jelentések szerint az első fokozat rendben működött, ám a rakéta orrkúpjának egy része nem vált le időben, így a mindössze 100 kg-os műholdhoz jelentős (kb. négyszer akkora) tömegtöbblet adódott. Emiatt feltételezhető, hogy a rakéta nem tudta pályára állítani: a szükséges 8 km/s helyett 6,2 km/s végsebességet tudtak csak elérni.

A második fokozatnak a repülés 9. percéig kellett volna gyorsítania a műholdat – immár a védőburkolat nélkül. A hiba miatt megzavarodott a rakéta stabilizációs és navigációs rendszere is. Végül is, a KSLV-1 startja igazából nem volt sikeres, és nem sikerült a csatlakozás a rakétát indítók elit klubjához úgy, ahogy azt korábban még hitték.

A 2010. június 10-i kísérlet (a második KSLV-1 start) még ennél is döbbenetesebb véget ért. Ekkor ugyanis már az első fokozat sem volt képes a 240 másodperces normális működésre, hanem a 137. másodpercben felrobbant!

A várva várt célt – vagyis a saját bázisról, saját rakétával, saját műholdat állítani Föld körüli pályára – végül csak 2013. január 30-án, a KSLV-1 harmadik példányával sikerült elérni. Ekkor végre minden rendben működött, és az STSAT-2C jelű, 100 kg tömegű műhold pályára állt.

A KSLV-1 harmadik példánya, úton az indítóállásba. (Kép: KARI / Yonhap)

A KSLV-1-gyel szerzett tapasztalatok alapján döntöttek a KSLV-2 „Nuri” (jelentése: világ) kifejlesztéséről. Az első jelentős és látványos lépés, a KSLV-2 TLV (Test Launch Vehicle) 2018. november végi szuborbitális repülése volt. Ekkor az volt a cél, hogy egyetlen rakétafokozat, legalább 140 másodperces repüléssel elérje a legalább 100 km-es magasságot. Végül a hajtómű 151 másodperces működtetésével, egy 10 perces repülés során sikerült elérni a 209 km-es magasságot. A KSLV-2 TLV pedig a repülés végén a Csendes-óceánba csapódott, 429 km-re a Jeju-szigettől – zöld utat adva ezzel a KSLV-2 továbbfejlesztésének és mostani repülésének.