Európai mozaik – 2022. május-június (1. rész)
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Európai űrpolitika - 2022.07.13 06:15.)

Sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Belgium

A belga Aerospacelab június 14-én jelentette be, hogy egy évi 500 (!), egyenként 150–700 kg tömegű műhold építésére alkalmas „megagyár” (képünkön) építését kezdi meg Charleroi-ban, a vállalat Ottignies-Louvain-La-Neuve-ben lévő üzemétől mintegy 40 km-re. (Ez utóbbi üzem jelenleg évi 24, egyenként 150–400 kg tömegű műhold előállítására képes.) A 6000 m²-es tisztaszobával és 3000 m²-es laboratóriummal felszerelt létesítményének építését a közelmúltban létrehozott 40 millió eurós alap teszi lehetővé. Az új üzem legkorábban 2025 elején kezdheti meg a termelést. (Az Aerospacelab egyébként nem túl régi cég. 2018-ban alapították, első műholdját 2021-ben indította, jelenleg 140 alkalmazottja van.)

Dánia

Egy június közepén aláírt szerződés értelmében az aalborgi GomSpace 1,2 millió eurót számlázhat majd két darab 12 egységes (12U) CubeSatért, melyeket 2023 januárjában kell átadni a DLR német Repülési és Űrügynökségnek. A két eszköz a Trauenben található RSC3 (Responsive Space Cluster Competence Center) kutatási platformjaként fog szolgálni.

Franciaország

Június 8-án Franciaország lett az Artemis-egyezmény (Artemis Accord) 20. aláírója. Azon a napon Philippe Baptiste, a CNES, illetve Bill Nelson, a NASA első emberei (képünkön) írták alá Párizsban azt a dokumentumot, mely a Hold, a Mars és az ásványokban potenciálisan gazdag kisbolygók automatás és személyzetes nemzetközi kutatásáról szól.

Nagy-Britannia

Május közepén az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kereskedelmi űrrepülési együttműködési nyilatkozatot írt alá. A Pete Buttigieg (USA) és Grant Shapps (GB) szállítási miniszterek által jegyzett dokumentum célja, hogy biztosítsa mindkét állam gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb kereskedelmi űrindításait a másik ország területéről. Ennek érdekében igyekeznek minimalizálni a szükséges engedélyek számát, és felgyorsítani a bürokratikus eljárásokat. (Mint arról korábban már írtunk, a tervek szerint a brit szigeteken épülő Spaceport Cornwallból még az idén elindulhat az első kereskedelmi rakéta.)

A Brexit kapcsán június közepén ott tartottunk, hogy „Brüsszel” – azaz az Európai Unió – kizárhatja Nagy-Britaniát a Horizon 2020 űrprogramjaiból, a Copernicus földmegfigyelési programból, valamint az Euratom együttműködésből. Amennyiben ez megtörténik, akkor az Egyesült Királyság a Copernicusra „félretett” 879 millió eurót saját hatáskörben fogja elkölteni. (Ez természetesen majd azt is jelenti, hogy az EU-nak gondoskodnia kell a hiány pótlásáról…) Ugyanakkor az szinte biztosnak látszik, hogy az „európai űrtevékenység” mégsem marad britek nélkül! Ennek oka az, hogy a jövőben mind London, mind pedig az Európai Űrügynökség („Párizs”) erősíteni szeretné együttműködését – márpedig az ESA-ban rengeteg földmegfigyelési program fut…

(Folytatjuk!)