Az európai űrtevékenység (3. rész): IRÁNY AZ ORBITÁLIS PÁLYA!
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Európa igáslovai a világűrben - 2003.01.28 15:36.)

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói. Ebben a részben az első olyan műholddal ismerkedhetnek meg, melyet európai rakéta indított.

De Gaulle tábornok 1959-es hatalomra jutásával kiadja a feladatot hadügyminisztériumának: nukleáris elrettentő eszközöket kell építeni. Ez a repülőtechnika (Mirage) és a rakétatechnika hathatós támogatását jelenti a kormány részéről. Így 1959-ben Franciaország olyan kutatási programot indít, melyek az ún. Drágakő-sorozat részét képezik. A sorozat egyes rakétáinak egyesítésével készül el az első kétlépcsős európai rakéta, a Zafir 1965-ben. A francia tudományos programokat 1962-től az akkor életre hívott francia Nemzeti Űrkutatási Központ, a CNES fogja össze.
Ám még 1962. április 26-án Nagy-Britannia elsőként mondhatja el magáról, hogy saját műholddal rendelkezik, igaz, azt az Egyesült Államok állította Föld körüli pályára. A szigetország Ariel-1,-2,…-6 műholdjait az USA 1962 és 1979 között (Delta és Scout) amerikai rakétákkal, amerikai és olasz indítóhelyekről juttatja pályára.
Olaszország sem tétlenkedett sokáig. 1961-ben már saját kutatórakétáját indítja.
Az európai államok ha a nagyhatalmakkal nem is, egymással azért még tudtak versenyezni. Így míg a britek Woomerát (és több más, például amerikai kilövőhelyet) használnak, s míg Franciaország saját telepet épít magának Hammaguirban, addig az olaszok egy új ötlettel rukkolnak elő. San Marco néven új kilövőállást, mégpedig egy úszó platformot építenek Kenya partjainál.

S így olasz kilövőállásról indulhatott el – még mindig amerikai rakétával (Scout) – az első olasz műhold, az 1964-ben pályára állított San Marco-1.
A francia kétlépcsős Zafirt műholdak pályára állítása végett egy harmadik fokozattal is felszerelik. Az így keletkezett új rakéta a Diamant, azaz a Gyémánt (képünkön).

1965. november 26.-a nevezetes nap az európai űrkutatás történetében: ekkor indul el az hammaguiri bázisról a francia Diamant-A hordozórakétával a francia Asterix mesterséges hold (képünkön).

Az első európai rakétával pályára állított kísérleti hold azonban mindössze két napig működött.