Az európai űrtevékenység (9. rész): AZ ELDO IS MAJDNEM RÁMENT…
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Európai űrpolitika - 2003.02.17 22:37.)

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ezúttal megtudjuk, hogy az Europa rakéta sikertelensége gyakorlatilag az ELDO-t is megbuktatta.

Franciaország és az NSZK közben egy kísérleti hírközlő műholdat fejlesztett ki, a Symphonie-t. Feladata az lett volna, hogy a Föld forgásával megegyező szögsebességgel keringjen, 24 óra alatt bejárva Föld körüli pályáját. Az ún. geostacionárius pálya eléréséhez az Europa rakétát egy újabb fokozattal kellett felszerelni.

Franciaország ezért 1964-ben egy negyedik fokozatot készített, amit a sikertelen Europa-1 hordozórakétához csatoltak. Így fejlesztették ki az Europa-2-őt. Az Europa-2 volt az első közös európai rakéta, amit az új francia kozmodrómról, Kourouból indítottak. Azonban ez rakéta is felrobbant. 1968-ban Nagy-Britannia bejelentette kilépését az ELDO-ból, a Symphonie-1 és –2 műholdak sikeres indítására az USA-ban kerül sor. A britek kilépését követően már nem volt értelme fenntartani a programot, hiszen a Blue Streak rakétákra szükség volt az Europa fejlesztésében.

A némileg megcsonkított ELDO még optimista kutatói egy újabb tervet készítettek. Ennél az első fokozat nagyobb terhek pályára állítására is képes. A sok problémát okozó német Astris fokozatot is áttervezték. Így megszülettek az Europa-1 és –2-t követő új rakéta, az Europa-3 tervei. Az Europa-3-nak egyetlen indítása sem végződött kudarccal, egy sem robbant fel. Ennek oka azonban az volt, hogy egyet sem indítottak belőle. A britek kilépése után a többi ország is voltaképpen otthagyta a programot, nem vállalták a hatalmas kiadásokat egy sikertelen programért. Az ELDO már csak papíron működött tovább, gyakorlatilag azonban megszűnt.