Menteni, ami menthető (8. rész) - Huygens
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Minden jó, ha a vége jó... , A Nap és bolygótestvéreink - 2004.08.21 17:54.)

A nemrég a Szaturnusz körüli pályára állt Cassini NASA-űrszonda európai „utasa”, a Titanra 2005 elején leereszkedő Huygens adatai remélhetőleg rendben megérkeznek majd.

Az 1997 októberi indulás óta eltelt hosszú idő alatt a Huygens műszereit - menet közben - rendszeres ellenőrzéseknek vetették alá. Egy ilyen alkalommal, amikor a Huygens és a Cassini közötti rádiókapcsolatot tesztelték, egy súlyos gondra derült fény. Kiderült, hogy a Cassini nem fogja tudni venni a Titan felé haladó leszálló egység rádióüzeneteit: a kettejük közötti sebességkülönbségből adódó Doppler-jelenség miatt az adás frekvenciája túlságosan eltolódik, a vevő frekvencia-tartományán kívülre! További tesztek és szimulációk során az ESOC szakemberei két megoldás kombinációját javasolták a helyzet megmentésére.

Egyrészt - a relatív sebességet a lehető legkisebbre csökkentendő - megnövelik a Cassini-Titan távolságot az óriáshold megközelítése során. Az eredetileg tervezett 1200 helyett 60 ezer km-re halad el a Cassini a célpont mellett. Így a Huygens jeleinek Doppler-eltolódása kisebb lesz. Másrészt megpróbálják előre felmelegíteni a Huygens leszállóegységet. Ennek hatására az adatátvitel kissé lelassul majd, megnövelve így a sikeres vétel esélyét. Mindehhez a fedélzeti szoftvert át kellett írni, ami a földi másodpéldányon való tesztelés után, 2003 végén sikeresen meg is történt. Így bizakodva várhatjuk a Huygens leszállását a Naprendszer egyetlen, vastag légkörrel rendelkező holdjának atmoszférájába.