Űrközpont-születésnap
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme - 2017.10.05 07:15.)

Európa 77 űreszközét irányították és irányítják Darmstadtból, a fél évszázados múlttal büszkélkedő irányítóközpontból.

Szeptemberben ünnepelte 50. születésnapját Európa űr-irányítóközpontja, a németországi Darmstadtban működő ESOC (European Space Operations Centre). A közelgő születésnapról korábban már beszámoltunk, azonban legújabban az ESA számos archív képet hozott nyilvánosságra, így érdemes újra visszatérni az évfordulóra.

Öt évtized alatt 77 műholddal és űrszondával dolgoztak, részletes felsorolásuk a lent megadott linken található. Az űreszközök közt távközlési, meteorológiai, földmegfigyelő és éghajlatkutató műholdakat éppúgy találunk, mint a Naprendszer távolabbi vidékeit kutató szondákat. Utóbbiak között a Holdat, a Marsot és a Vénuszt felkereső szondák mellett három, az ESA számára kiemelkedő sikert hozó küldetést érdemes kiemelni. A Giotto szonda 1986-ban elsuhant a Halley-üstökös mellett, a Cassini–Huygens páros európai leszállóegysége, a Huygens 2004-ben sikeresen leszállt a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra, majd 2014-ben a Rosetta a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül keringett, Philae leszállóegysége pedig az első sima leszállást hajtotta végre egy üstökös magjára.

Öröm az irányítóközpontban: feléledt másfél éves hibernálásából a Rosetta (2014. január 20.) (Kép: ESA / Jürgen Mai)

Jelenleg az ESOC-ból 10 küldetés 17 műholdját irányítják, többek közt a Copernicus program földmegfigyelő és a Galileo navigációs műholdjait. Eközben több mint egy tucat – részben Japánnal, részben Oroszországgal közös – ESA küldetés előkészítése folyik, amelyeket indításuk után ugyancsak Darmstadtból irányítanak majd. A központban nemcsak a rutinszerű irányítómunka folyik, hanem folyamatosan fejlesztenek új módszereket és műszaki megoldásokat a földi rendszerek és a földi vevőállomások számára, valamint az űrszemét, az űridőjárás és más kozmikus veszélyek követésére. Természetesen mindezt szoros együttműködésben a nemzeti űrügynökségekkel és a nemzetközi partnerekkel.

Az ESOC irányítóterme az 1960-as években. (Kép: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az ESOC irányítóterme 1969-ben. (Kép: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A mára világszínvonalúvá vált űrközpont története szerény körülmények között kezdődött. Az ESA egyik elődszervezete, az Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO, European Space Research Organisation) 1963-ban döntött úgy, hogy Darmstadtban, az egyik ott működő kormányzati intézményen belül adatelemző központot létesít (ESDAC, European Space Data Analysis Centre). Prózai okból esett a választás éppen arra az intézményre: azért, mert ott rendelkezésre állt a munkához nélkülözhetetlen számítógép.

Képkocka a hesseni tartományi televízió tudósításából, az akkor még Európai Űradat Elemző Központnak (ESDAC) nevezett ESOC első számítógépének 1967-es üzembe helyezéséről. (Kép: Hessicher Rundfunk – www.hr.de)

Az ESDAC-nak 1967-re már saját számítógépe lett, így el tudott költözni a Darmstadt nyugati részén, a mai campus területén kifejezetten a Központ céljaira felépített, új épületbe. Egyúttal az ESA arról is döntött, hogy az űrküldetések irányításának feladatát a hollandiai ESTEC-ből áthelyezi Darmstadtba, ahová új vevőállomást is telepítettek. Az ESTEC-ből érkező munkatársakkal felduzzadt létszám és az adatelemzéshez képest jelentősen kibővült feladatkör indokolta, hogy az intézmény új nevet kapjon – 1967. szeptember 8-án felavatták az ESOC-ot. Az új központból irányított első küldetés a nyolc hónappal később, 1968. május 17-én a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról Scout–B rakétával indított ESRO–2B műhold lett.

Rövid zenés áttekintés az ESOC fél évszázadáról. (Forrás: ESA)

Az ESOC feladatait és munkáját összefoglaló videó – zenei aláfestéssel. (Forrás: ESA)