Az ember hatása a Földre
(Rovat: Környezetünk védelme, Mezőgazdaság - 2004.06.29 08:59.)

Amerikai kutatók - főleg műholdas adatok alapján - felmérték, hogy az emberiség hogyan használja fel (vagy ki?) a Földön évente megtermő növényi tömeget.

Az emberiség és a hozzá kapcsolódó „fogyasztás” alapvetően befolyásolja bolygónk ökológiai rendszerét. A Nature tudományos hetilap legutóbbi számában megjelent cikkükben a szerzők műholdas távérzékelési adatokból kiindulva, modellszámítások segítségével ennek a hatásnak a részleteit elemezték. A felhasznált NOAA AVHRR adatok az 1982-1988 közötti időszakra vonatkoztak.

A Földet évente érő napenergia egy része a növényi fotoszintézis révén hasznosul. Fontos kérdés, hogy az így termelődő szerves anyagot mekkora mennyiségben és milyen hatásfokkal használjuk fel élelmiszer, ipari alapanyag vagy tüzelőanyag formájában. Ez meghatározza, hogy mennyi marad más fajok számára, de befolyásolja például a légkör összetételét, a biodiverzitást, és egy sor más ökológiai tényezőt. A vizsgálat eredménye az, hogy az embereknek az évente a szárazföldön megtermő növények 20%-ára van szüksége. Az átlagos arány mögött azonban a felhasználás földrajzi eloszlása nagy változatosságot mutat. Egyrészt a Földön a népsűrűség igen egyenetlen. Van, ahol nem vagy alig élnek emberek, de a nagyvárosok környezében a helyben keletkező növényi tömeg akár háromszázszorosa (!) is elfogy. Másrészt a növényi szerves anyag sem mindenhol ugyanakkora mennyiségben terem - gondoljunk csak a Szaharára vagy az Amazonas vidékére, mint két végletre. A technológiai fejlettség is hatással van a felhasználásra. Ennek a jobb hatásfoknak köszönhető, hogy pl. az USA-ra vonatkozó 24%-os arány alig haladja meg a világ átlagát. Annak ellenére, hogy a fejenkénti felhasználás lényegesen nagyobb, mint a jóval sűrűbben lakott fejlődő országokban. Ázsia keleti, középső és déli vidékein él az emberiség fele, akiknek a helyben termett növényzet 72%-ára van szükségük. A különbséget jól érzékelteti, hogy ha a fejlődő országok lakosainak fogyasztása elérné a fejlett országok mai szintjét, a globális átlag 35%-ra ugrana.

A képen a helyben termett növényzet mennyiségéhez viszonyított emberi igények láthatók. A skála 0%-tól (sötétzöld) a 200-40 ezer százalékos kategóriáig (bordó) terjed. A növényi tömeg fogyasztásának területi eloszlását mutató térkép sok szempontból tanulmányozható. Segíthet a biológiai erőforrások jobb hasznosításában, a környezet hatékonyabb védelmében. Megmutatja, hogy hol szorulnak behozatalra, s hogy egy esetleges klímaváltozás hatásai hol jelentkeznek a leghamarabb.