Erdősültség-változás a Felső-Tisza vízgyűjtőjén
(Rovat: Környezetünk védelme, Navigáció és térképészet , Hazai kutatóhelyek és űripar - 2004.11.11 08:46.)

Az ezredforduló tiszai árvizeinek nyomán számos alkalommal megfogalmazódott, hogy azok egyik fontos okát a vízgyűjtőn történt erdőirtás jelenti. Az ELTE Geofizikai Tanszékén működő Űrkutató Csoport régi erdőtérképek és mai műholdfelvételek segítségével utánajárt: mi igaz ebből a feltevésből?

A Tisza vízgyűjtőjének környezeti szempontból legérzékenyebb része a Kárpátalja és Erdély határvidékét jelentő terület. Ez az a vidék, amelynek vizei a Szamos torkolata feletti Tisza-szakaszba folynak, egyben itt hullik messze a legtöbb csapadék a Kárpát medencében. A vizsgálat erre a területre terjedt ki. Bedő Albert királyi főerdőmester 1896-os térképét a mai térképi rendszerekhez illesztettük, majd területtartó vetületbe transzformáltuk. A felső ábrán ennek egy darabját látjuk, rajta a Felső-Tisza mellékágainak vizsgált vízgyűjtő-határaival. A térképen meghatároztuk az erdővel borított terület nagyságát a vízgyűjtőn, és az 52%-nak adódott. Ez a szám pontosan megegyezik a Bogdánfy Ödön 1906-os vízügyi munkájában megjelent adattal.

Az erdőborítottság mai állapotát az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján működő műholdvevő állomáson vett NOAA-17 műhold HRPT-képeiből határoztuk meg. A felvétel felszíni felbontása (a képpontok mérete) 1 négyzetkilométer. A műholdképet a régi erdőtérképével megegyező területtartó vetületbe alakítottuk, és elkülönítettük rajta az egyes felszínfajtákat – ezeket különböző színek jelölik az alsó ábrán (zöld: fenyves; barna: lonboserdő; sárga: egyéb felszín; fehér: ezen a képen hó). A vízgyűjtő erdőborítása a vizsgálat időpontjában, 2002 őszén 48% volt.

Ezek szerint a teljes terület 4%-át, az erdőterületeknek pedig kb. 8%-át érintette az erdőirtás az elmúlt bő 100 év alatt. A részletes vizsgálat kimutatta azt is, hogy az erdőterület csökkenése a vízgyűjtő alacsonyabb részeit érintette; a vízügyi szempontból legérzékenyebb meredek lejtők és a magashegyvidék legesősebb részein az erdők állapota szinte nem változott. Az elmúlt évek súlyos tiszai árvizeinek okai tehát másutt keresendők.

A kutatást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Magyar Űrkutatási Iroda támogatta.

Timár Gábor