Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
Hazai agrár-környezetvédelmi indikátorok Az Európai Tanács 2000-től kezdődően kidolgozott egy ajánlás rendszert a környezet és a fenntartható fejlődés szempontjainak a közösségi politikákba való integrálására (COM(2000) 20). Ehhez elsősorban megbízható, pontos agrár-környezetvédelmi indikátorok szükségesek, hogy átfogó információt nyerjünk a mezőgazdaság és a környezet közötti aktuális folyamatokról. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően hazánkban is bevezetésre került a KAP (Közös Agrárpolitikák), melynek hangsúlyos eleme a környezeti szempontok figyelembe vétele a mezőgazdaságot érintő döntések meghozatalakor. Az e feltétel teljesülésének mérésére kidolgozott agrár-környezetvédelmi indikátorok hazai megvalósíthatóságának vizsgálata ezért különösen időszerű. Az agrár-környezetvédelemhez hasonlóan, az Európai Bizottság és az Európai Környezeti Ügynökség kiemelt jelentőségűként kezeli a városi területeket jellemző összehasonlítható információkat, amelyekből egységes európai áttekintés készülhet. A városi, elővárosi életminőség jellemzése fontos mind a lakosság, mind a helyi és európai szintű döntéshozók számára. Ennek főbb elemei a városok növekedése, valamint a városi, városkörnyéki zöldterületek és erdők területének változása, melyek térképezése előfeltétele a városi életminőséget jellemző indikátorok kialakításának. A Földmérési és Távérzékelési Intézet Környezetvédelmi Távérzékelési Osztálya 1993-tól foglakozik a CORINE felszínborítási adatbázisokkal.
* 1996-ban elkészült a felszínborítás 1: 100 000 méretarányú térképe (1990-92 évi űrfelvételek alapján).
Ezekre a felszínborítás adatbázisokra épült a fenti indikátorok számítása.
A beépített terület változása (1990-2000)
Talajvesztés (1990-2000)
Zöldterület (2000)
A pályázat eredményeképpen megteremtődik egy, az európai ajánlásrendszernek megfelelő, országos indikátor adatbázis meghatározásának a lehetősége a már rendelkezésre álló, nagyrészt távérzékeléssel nyert adatbázisok felhasználásával.
A kutatást az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Magyar Űrkutatási Iroda támogatta.
Petrik Ottó
| |||
|