Az európai tájkép változása
(Rovat: Környezetünk védelme, Nyereség a kontinensnek , Földmérési és Távérzékelési Int. - 2005.01.10 08:19.)

Hogyan változik fokozatosan a táj képe kontinensünkön? Erre a kérdésre a műholdfelvételek alapján is kereshető a válasz.

A körülöttünk végbemenő környezetátalakító folyamatok többnyire lassúnak, fokozatosnak tűnnek. Ha ugyanezeket Föld körüli pályáról készült, több évet átfogó felvételek segítségével vizsgáljuk, jobban kiütköznek a hirtelen változások. A statisztikák szerint például Németországban naponta átlagosan 120 hektár - 240 focipálya területével egyenlő - földterületet építenek be új épületekkel vagy utakkal.

Tavaly novemberben tette közzé az Európai Környezeti Ügynökség (European Environment Agency, EEA) az ESA földmegfigyelő programjának műholdas távérzékelési adataiból szerkesztett virtuális atlaszát. Az új adatbázisból levonható első tanulság, hogy a beépítettség növekedése még a vártnál is gyorsabbnak bizonyult. Ezt a jelenséget egyes szakértők "időzített bombaként" minősítik: évről évre a változások kicsinek tűnnek ugyan, de hosszú - legalább tíz éves - távon a földterületek beépítettsége feltűnően növekszik.

A most folyó program egy új európai kezdeményezés, a környezeti és biztonsági célú globális földmegfigyelés (Global Monitoring for Environment and Security, GMES) előfutára. Ebben - az Európai Bizottság mellett - ESA és az EAA is résztvevő partnerek.

Az Image2000 program keretében az 1990-es évek elején készült felvételeket hasonlítottak össze 2000-es adatokkal. Az információszerzés célja az ipari és környezeti fejlesztésekkel kapcsolatos tervezés, politikai döntéshozás segítése. Az egyik példa az útépítés: naponta átlagosan 10 hektár föld tűnik el Európában csak emiatt, felszabdalva a még egybefüggő területeket, s így leszűkítve például az állatvilág életterét. A távérzékelési adatokat emellett még számtalan területen lehet hasznosítani. Egy másik példa: az elmúlt évek trendje alapján ki lehet mutani, hogy mely területek vannak kitéve nagyobb árvízveszélynek, illetve a mesterséges építmények (utak) hogyan befolyásolják az árvizek lefolyását.

Mind az 1990-es, mind az új távérzékelési adatokhoz a CORINE (Coordination of Information on the Environment) program részeként jutottak. A CORINE felszínborítási adatbázissal kapcsolatos, sok részletre kiterjedő hazai munkát a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Távérzékelési Központjának munkatársai végzik.

A virtuális atlasz az interneten keresztül a regisztrált nonprofit felhasználók számára elérhető az image2000.jrc.it címen.