A sarkvidéki kutatások éve(i)
(Rovat: Környezetünk védelme - 2006.11.22 07:53.)

Az ENSZ 2007-2008-at a poláris vidékek kutatásának évévé nyilvánította. A távoli, de a földi klíma szempontjából fontos területek vizsgálatában a műholdas adatok meghatározók.

Hatvan ország több ezer kutatója dolgozik majd még intenzívebben a nemzetközi poláris év (International Polar Year, IPY) keretében. (Ez valójában két teljes év lesz, 2007 márciusától 2009 márciusáig, hogy a kutatóknak lehetőségük legyen mindkét féltekén minden évszakban dolgozni.) A sarki területek – a globális klímát befolyásoló hatásuk révén – végső soron az egész Föld élővilágára és az emberi társadalomra is hatással vannak. A klíma jelenleg zajló változása megértésének egyik kulcsa, hogy minél többet tudjunk meg a poláris vidékek folyamatairól.

Az Európai Űrügynökség (ESA) élen jár a gyakorlatilag folyamatos műholdas adatok szolgáltatásában. A hosszú távon érvényes trendek és változások felismerését immár 15 éve segítik európai távérzékelő mesterséges holdak, az ERS-1-től kezdve az ERS-2-n át az Envisatig. Természetesen más űrügynökségek is végeznek méréseket a sarkvidékek fölött.

A Föld körüli pályáról szerzett adatok segítenek megtalálni az összefüggést az Északi- és Déli-sarkvidék jelenségei, valamint bolygónk egészének óceáni és légköri folyamatai között. Különösen fontos a hó- és jégtakaró eloszlásának, változásának a nyomon követése. Eközben többféle módszerrel nyert adatokat is használnak: passzív (optikai) és aktív (radaros) távérzékelést, de érzékeny gravitációs méréseket is. Ilyen eredmények időről-időre az Űrvilág hírei közt is felbukkannak – ld. a lenti linkeket. (ESA Bulletin, 2006. augusztus)