Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
CryoSat-2: az európai „jeges műhold” Hamarosan elindulhat a 2005-ben start közben megsemmisült CryoSat pótlására készült űreszköz.
A CryoSat-2 feladata a földi jégtakaró – a sarkvidéki óceánokat, valamint a szárazföldeket, Grönlandot és az Antarktiszt borító jég – vastagságának folyamatos és pontos mérése, a változások megfigyelése. Mindennek a globális éghajlatváltozás kutatásában, hatásainak felmérésében van óriási jelentősége. A vékonyodó jégtakarót tartják a klímaváltozás első áldozatának. Maga a jég fontos szerepet játszik a hőmérséklet szabályozásában, a tengerszint és a tengeri áramlások alakításában. Így a változásoknak messze ható következményei is vannak.
A CryoSat-2 fedélzetén elhelyezett SIRAL (Synthetic Aperture Radar Interferometric Radar Altimetry) interferometrikus radaros magasságmérő berendezés teszi lehetővé a jég vastagságának meghatározását. (Kép: ESA / AOES Medialab)
A Föld körül keringő űreszközök segítségével – például az ESA ERS és Envisat műholdjaival – már évek-évtizedek óta térképezik a jégtakaró kiterjedését. Az 1978 óta gyűlő műholdas mérések szerint például az Északi-sarkvidék tengereit borító jég évtizedenként 2,7%-os ütemben húzódik vissza.
A CryoSat-2 az eredeti CryoSat pótlására épült, amely 2005 októberében veszett el. Mivel a küldetés fontossága nem csökkent, az ESA illetékesei a műhold pótlásáról, némileg továbbfejlesztett formában való újraépítéséről döntöttek. Szinte pontosan négy év telt el e döntés óta, s a műhold végre repülhet.
A startot február 25-én tervezték Bajkonurból, Dnyepr hordozórakétával. A rakéta második fokozatának irányítását végző hajtóművel kapcsolatban azonban az utolsó pillanatokban kétségek merültek fel, ezért a gyártó ukrán Juzsnoje vállalat halasztást kért. Az indítást szervező Koszmotrasz cég még nem értesítette az Európai Űrügynökséget a kijelölt új időpontról.
Egy utolsó pillantás a CryoSat-2 műholdra, mielőtt rákerül a védőburkolat. (Kép: ESA / W. Simpson)
A CryoSat-2 kb. 700 km magas, 88°-os hajlásszögű, azaz nagyjából a pólusok fölött húzódó pályára áll. A tervek szerint öt évig üzemel majd. Ez lesz az ESA Earth Explorer programjának harmadik műholdja, a bolygónk gravitációs erőterét vizsgáló GOCE (2009. március) és a talaj nedvességtartalmát és tengervíz sótartalmát feltérképező SMOS (2009. november) után.
A start előkészületei és animációk. (Videó: ESA) | |||
|